2020.10.22., csütörtök , El?d

Agrárpénzek

2020. szeptember 17. csütörtök • 07:36

Most mi lesz a sertésszektorral?

A kérdésfeltevés nem véletlen. Az afrikai sertéspestis Németországi megjelenését a világsajtó történelmi eseményként értékeli. A németországi sertésárak a hírre 13,6 százalékkal azonnal estek. A hangulat nálunk is fokozódik. Most kell az elemzés, a helyzetértékelés, a kilátások számbavétele. Íme:

Szoros árfüggésben vagyunk a német piactól

fotó: hunland.hu

Átmeneti nehézség?

Ránk következett, amit évek óta vártunk.” Mert ugye senkit nem ért váratlanul és pláne felkészületlenül a sertéspiaci összeomlás! Ha mégis, akkor ideje a stratégia átgondolásának. Ahogy a török Eger elleni támadása, úgy az EU legnagyobb sertéstermelőjének és exportőrének fertőződése is csak idő kérdése volt. Hatása - meggyőződésünk szerint - nem lesz tartós, nagyjából az év végéig lesz érzékelhető. Lássuk, miért gondoljuk ezt!

A németek a leginkább felkészültek a sertéspestis elleni védekezésben. Folyamatos náluk az intenzív vadászat (csak az érintett tartományban 100 ezer vaddisznót lőttek ki a 2019/20 vadászati szezonban), a hőkamerás határfigyelés, és épp elkezdték a határkerítés építését, amikor beütött a krach. Egy elhullott nőstény vaddisznó erősen lebomlott tetemében találták meg a kórokozót a keleti határ mentén (6km-re a lengyel határtól, 30 km-re a legközelebbi fertőzött teleptől), amit további öt követett néhány napon belül. Tehát már biztos, hogy nem marad egyedi az eset. Mivel a nőstények csoportokban élnek, nagy valószínűséggel a csoport többi tagja is elkapta a kórt. A tetem állapota alapján már hosszú hetekkel ezelőtt jelent meg a vírus német területen. Nagy volt a valószínűsége annak, hogy további elhullott vaddisznókra fognak bukkanni. Véleményünk szerint nem nagy számban, és kis területi szórásban.

A vírus kitörési pontjai jellemzően kis távolságban szoktak lenni egymástól. Kemény, profi izolációra számítunk. Amilyet láttunk például Csehországban, Belgiumban. Az alábbi térképen azonban az is jól látható, hogy a lengyel oldalon nem bírnak a betegséggel.

Forrás: pigprogress.net

Pörögnek az események

  • A nálunk is ismert intézkedési terv (zónák kialakítása, szállítási korlátozások, stb.) része, hogy beadvánnyal fordultak a WTO-hoz. Ebben leírták megelőző intézkedéseiket, felkészültségüket a járvány megelőzésére, kezelésére, és kérésüket a regionalizációra.

  • Egy biztos, hogy Németországot nem érte váratlanul a hír. Felkészült a helyzetre. Már a regionalizáción és az exportpiacok átrendezésén dolgoztak hónapokkal ezelőtt is. Persze a koronavírus erős húsipari hatása is arra sarkallta őket, hogy csökkentsék a termelést. Németországban az első félévben már csökkent is a sertésvágás (Spanyolországban pedig nőtt).

  • Az érintett tartományban kevés sertésfarm található. Múlt hét kedd óta a német küldöttség Kínában tárgyal. A kínai lépés jelenleg az, hogy mivel jelenleg a német sertéshúshoz nem tudnak ASP-mentes igazolást kiállítani, nem mehet az áru. Pedig Németország Kína harmadik legnagyobb sertéshús beszállítója (14%-os aránnyal) évi egymilliárd eurós nagyságrendben.

  • Immár tényként kezelhetjük, hogy első körben nem sikerült regionalizációt elérni Kínában, Dél-Koreában és Japánban. A németek továbbra is tárgyalni fognak róla, de most nem értek el sikert.

  • Az EU-ban több oldalról is hatással van a piacra a német fertőzött vaddisznó. (1) Németország 10 milliós nagyságrendben vásárol Dániából, Hollandiából, Belgiumból malacot hizlalásra, illetve vágósertést (évi 3 millió egyed). A termelés visszafogása tehát rájuk is hatással van.(2) Az európai piacon ármeghatározó a német sertésár, ezért széles körű esés várható. Ez alól kivétel a többi exportőr, ahol piacbővítési lehetőség nyílt most meg. (3) Az olcsóbb sertéshúsra lesz vevő a közösség belső piacán. Mert bár a piac tavaly és idén is szűkül, a kedvezőbb árak jó hatással lesznek a fogyasztásra. Egyben fokozzák a versenyt.

  • Legnagyobb világpiaci vevőik azonnal kitiltották a német sertéshúst: Kína, Dél-Korea, Japán, valamint Argentína. A sor pár napig még bővülni fog: mára a Fülöp-szigetekkel, Brazíliával, Mexikóval egészült ki.

Beszéljenek a számok!

Mindenek előtt nagyon fontos megérteni azt, hogy felfokozott időket élünk. A német sertéshúsexport is most, a kínai importigény növekedésével ugrott meg rendkívüli mértékben. Tehát, amikor kitiltásról, vagy exportkorlátozásokról beszélünk, akkor ezen extrákra kell gondolnunk.

2019-ben és 2020 első felében kimagaslóan megugrott az EU Kínába irányuló sertéshús kivitele. Tavaly a 2018. évi 1,3 millió tonna után 2,3 millió tonna volt az oda irányuló export. Idén pedig az első hat hónapban további 75 százalékkal több sertéshús ment ki oda. Figyelemre méltó, hogy az EU összes sertéshús kivitelében Spanyolországé az arany érem (27,1%-os aránnyal), a németek a második helyen állnak (21,9%). Így van ez a kínai exportban is.

Mivel a német sertéshús kivitel rendszerint az év utolsó négy hónapjában a legmagasabb, az incidens a lehető legrosszabbkor jött.

Európai fagyasztott sertéshús és belsőség exportőrök Kínába 2020 első félév, ezer tonna

fotó: DG AGRI

A német sertéshús termelés egy átlagos évben 60 százalékban az országon belül, 30 százalékban az EU-n belül, és 10 százalékban a harmadik országokban kerül piacra. Az export háromnegyede kerül olyan országba, ahol jellemző a tilalom kihirdetése, szóval kockázatos. Ez a tavalyi adatok alapján mintegy 350 ezer tonna, mintegy 2 százaléka az EU belső fogyasztásának. De hatását több tényező is mérsékli: (i) eltelt az év fele, szóval ennél kisebb tételről lesz szó; (ii) csökken a német termelés, tehát emiatt is kisebb lesz; (iii) a többi exportőr kivitele várhatóan növekszik, ami szintén mérsékli a belső nyomást; (iv) a németek a karanténnal összefüggő készlet-növekedés kapcsán már hónapok óta dolgoznak a feleslegek piaci elhelyezésén; (v) az alternatív exportpiacok keresését az árcsökkenések még elő is segítik.

Megmérettetik a versenyképesség

Mindezek fényében vegyük számba a várható hazai hatásokat! Információink szerint a német húsrészek ide irányuló exportja a nyári hónapok óta erősödik. Ezzel együtt a sertéshús importunk mennyiségben mérséklődött az első félévben (2019 1. fé: 82,4 et, 2020 1. fé: 70,0 et). Exportunk gyakorlatilag stagnált. Az élő export visszaesett, az import megugrott. Értékben mérve bővült a külkereskedelmi forgalom. A német sertéshús importja az első félévben mennyiségben 12 százalékkal csökkent, értékben 17 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

 

  • A hazai piacon valószínű, hogy az előttünk álló hetekben több német sertéshús jelenik meg.

  • A legnagyobb veszély az, ha érzelmi hullámok veszik át a piac irányítását. A kereskedelem nyilván igényli az ármérséklést, akciózást akkor is, ha valójában nem növekszik a terméknyomás piacunkon. Az érzelmi alapokat viszont már elhelyeztük a fogyasztó fejében. A regionalizáció elmaradása miatti német feleslegből fog érkezni hozzánk is.

  • A magyar sertésfelvásárlási áraknak itt lenne az ideje elmozdulni a németek árnyékából, függéséből, amelyre senki nem kényszerít minket. Piaci viszonyaink, adottságaink oly mértékben különböznek, hogy a legversenyképesebb versenytárséhoz kötni árainkat nem ad valós értéket a hazai vágósertésnek. A jelen helyzet erre talán a legjobb példa. Ki kellene alakítanunk saját árképzési módszerünket, ahogy arra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már tett is lépéseket. A szerződések jelentős része azonban még mindig úgy kerül aláírásra, hogy a német, vagy holland árakhoz kötik a benne foglaltakat.

Erre számít az Erste Agrár Kompetencia Központ:

  • Abból indulunk ki, hogy Kína importigénye az elkövetkező legalább egy évben nem csökken. Ez egyensúlyban tartja a világpiacot. Vagyis a világpiaci árak nem fognak csökkenni az előttünk álló hónapokban.

  • Az eddigi európai tapasztalatok (sajnos van belőle elég) szerint a vírus átlagos terjedési sebessége 100 km/év. Mivel Németország felkészültségét jóval magasabbra tesszük, mint Lengyelországét, ez a sebesség jócskán lecsökken. Le nem áll. Sajnos a kórral együtt kell élnünk ezután is (humán analógia – szerk.).

  • Mikor szerezheti vissza mentes státuszát Németország? A szabályok szerint, ha 12 hónapig nem történik fertőzés. A cseheknek ez 1,5 év alatt sikerült. Erre számítunk most is. (Meg ne kérdezzék, hogy Magyarországon mikor lesz ilyen!) Továbbá arra, hogy a regionalizáció nem került le végleg az asztalról.

  • A helyzet sajátossága, hogy a németek szerepének időleges csökkenésével együtt a kereslet magas marad a világpiacon. Tehát rövid ideig előállhat az, hogy az export és az EU belső árai nagy eltérést mutatnak. Ez azoknak lenne kedvező, akiknek megmarad a világpiaci hozzáférése. Egyúttal segítik az EU exportjának emelkedését, csökkentve a belső árnyomást.

  • Az EU sertéshús exportja továbbra is magas marad. Főként azért, mert a németek piacának egy részét a többi európai exportőr átveszi. Az első félév jó teljesítménye (11%-os növekedés) is ezt sugallja.

  • A németek termelésének visszafogásával párhuzamosan csökken a malacok importja iránti igénye is, ami az említett előállító országokban malacár csökkenéshez és az élő export fokozásához vezethet. Ez hatással lehet a magyarországi malacárakra is.

  • A sertésárak csökkenni fognak az előttünk álló hetekben. Ez ijedelmet fog kelteni a piacon, és többen akarnak majd megszabadulni telepeiktől. Egyfajta vízválasztóhoz értünk. A sertéstartók egyik fele modernizál, fejleszt, a másik a kiszállással próbálkozik. Ez azok malmára hajtja a vizet, akik versenyképesek. Egyszerre van módjuk akvirálni és pályázni (október elsején nyit az ÁTK pályázat 50 MrdFt-os kerettel).

  • A húsipar számára olcsóbb alapanyag áll majd rendelkezésre, de a kiskereskedelem is árat fog csökkenteni. Minderre az év hátra lévő részében számítunk. A jövő évre kialakul egy új egyensúlyi szint. Ha a kínai kereslet nem fog csökkenni, akkor a spanyolok, dánok, hollandok, valamint az USA, Brazília, Kanada kivitele emelkedni fog. (Vegyük észre, hogy az ellenérdekelt USA milyen drámai jelzőket használ a német helyzet leírásakor.) A német export pedig csökkenni fog, így az európai termelés csökkenhet, aminek következtében a sertésárak várhatóan normalizálódni fognak.

  • Nem számítunk a következő évre áthúzódó sertéspiaci válságra a német sertéspestis miatt. Sok függ attól, hogy (i) lesz-e később megállapodás a regionalizációról, (ii) illetve hogyan kezelik készleteiket a németek. Az EU-ra nem igen számíthatnak, de saját erőből azért vonhatnak ki a piacról félsertést.

  • Az persze más kérdés, hogy ettől még Magyarországon a kocaállomány csökkenés nem ért véget, ami azt jelzi, hogy a szektor még nincs túl a mélyponton.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.