2021.05.13., csütörtök , Szervác, Imola

Agrárpénzek

2016. november 09. szerda • 15:11

OGY: Borgazdálkodás

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, illetve a hegyközségekről szóló törvény módosítása az Országgyűlés szerdai ülésén.

Czerván György Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerint 2010 óta a kormány számos intézkedést tett, hogy tisztességes megélhetést biztosító ágazat legyen a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás, és telepítésre, pincefelújításra nyújtott támogatások felhasználása azt mutatja, hogy a szereplők bíznak az ágazat jövőjében. Jelezte: a törvényjavaslat a mindennapi kérdések gördülékeny ügyintézését segíti elő, és a borászok szakmai szervezeteivel és az érdekképviseletekkel egyeztetve nyújtották be.

A javaslat részleteit ismertetve elmondta: a módosítás a hegyközségi tagoknak beleszólást ad olyan esetekben, ha a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsöst vagy erdőt telepítenének vagy a termőföldet más céllal hasznosítanák. Emellett a törvényjavaslat a vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése érdekében eltörli a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának előzetes engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget, a jövőben a kivágást utólag, 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: mivel a nem művelt ültetvények sok esetben jelentős kárt okozhatnak a szomszédos ültetvénynek, ezért a tervezett módosítás szerint egy év nem művelés után a hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a rendeltetésszerű művelésére, majd 60 nap múlva bírságot szabhat ki, illetve a felszólítást követő év május 1-jei hatállyal elrendelheti az ültetvény kivágását. Czerván György szerint így gyors, hatékony és egyszerű eljárás alapján kényszeríthető ki a művelés, vagy távolítható el a nem művelt ültetvény.

Közölte: a törvényjavaslat felhatalmazást ad az agrárpolitikáért felelős miniszternek a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának rendeletben történő szabályozására, valamint a borversenyekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Elmondta: a törvényjavaslat pontosítja a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának feltételeit, így a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek. A javaslat emellett szabályozza a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jogot, így ez csak érintett föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező hegyközségi tagot illeti meg.

Fidesz: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is megvitatta a javaslatot

Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, olyan módosításról van szó, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megvitatott és legtöbb esetben az ő javaslatuk került be az indítványba. A képviselő a fontos módosítások között említette, hogy a jövőben nem kell előzetes kivágási engedélyt kérni, így csökken a gazdálkodók adminisztrációs terhe. Logikusnak tartotta a javaslat azon részét, amely a műveletlen területekkel való bánásmódról szól, ugyanakkor azt javasolta, hogy 60 nap helyett már 30 nap múlva lehetőség legyen bírság kiszabására, és a 200 ezer forint per hektáros büntetés a helyi hegyközséghez folyjon be. Üdvözölte a kisüzemi bortermelők nyilvántartásával kapcsolatos szabályozást, és reményét fejezte ki, hogy tényleg érezhető lesz az adminisztratív könnyítés az évente 1000 hektó alatt termelők számára. Az elővásárlás újraszabályozását fontosnak tartotta, mert szerinte már bírósági ügyek is vannak amiatt, hogy egy szőlőültetvényre állattartó telep tulajdonosa vagy földrajzi árujelzővel rendelkező terméket előállító gazdálkodó jelentkezett be a szomszédos szőlőültetvény tulajdonosa előtt. Ugyanakkor jelezte: ez a passzus kétharmados többséggel fogadható el, így kérte az ellenzéki frakciók támogatását.

Az MSZP nagy valószínűséggel támogatja a javaslatot

Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: ez a javaslat a mostani "törvénykezési ámokfutás" között "üde színfolt". Pozitívnak tartotta, hogy a kormány az érintettek bevonásával készítette el a javaslatot, és jelezte, hogy az MSZP nagy valószínűséggel támogatni fogja a módosításokat. Az MSZP politikusa egyetértett az elővásárlási joggal kapcsolatos korrekcióval és komoly előrelépésnek tartotta, hogy kényszerkivágást lehet alkalmazni a nem művelt területek esetén, de azt tisztázandónak nevezte, hogy kinek a költségén végzik el majd a kivágásokat. Támogathatónak tartotta Font Sándor (Fidesz) javaslatát a bírság kiszabás 60 napos határidejének 30 napra csökkentéséről.

Ugyanakkor megfontolandónak tartotta, hogy a hegyközségi járulékból le lehessen vonni kamarai tagsági díjat, hogy ne legyen "kettős adóztatás".

Jobbik: a javaslatot egyeztették a szakmai szervezetekkel

Magyar Zoltán, Jobbik vezérszónoka üdvözölte, hogy javaslatot egyeztették a szakma képviselőivel. Pozitívnak tartotta a kisüzemi bortermelők és a nagy, "multinacionális borászatok" közötti megkülönböztetést, mert szerinte a gyakorlatban komoly konfliktusokat szült, hogy egy családi borászatnak ugyanolyan feltételeknek kell megfelelnie mint egy nagy termelőnek. Pártja nevében támogathatónak nevezte a javaslat elővásárlással kapcsolatos kétharmados részét, ugyanakkor hiányérzetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jogszabály nem foglalkozik a szőlészek komoly nehézségeivel.

LMP: stratégiai szemléletváltásra van szükség

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka jónak tartotta a javaslat alapvető irányait, de szerinte ez nem oldja meg a borágazat problémáit, ezért átfogó újragondolást, stratégiai szemléletváltást sürgetett. Hozzátette: évtizedek óta csökken a szőlő termőterület, és emiatt több ezer munkahely szűnt meg vidéken, aminek az alternatívája a közmunka vagy külföldi munka lett. Ugyanakkor hangsúlyozta: LMP szerint szőlő és a borkészítés jobban hozzájárulhatna a vidéki munkahelyek fejlesztéséhez.

Egyetértett a művelés nélküli parcellák problémájának a javaslatban vázolt kezelésével, ugyanakkor jelezte, az LMP módosító indítványban kezdeményezi majd a kényszernövényvédelem elrendelésének lehetőségét is.

Kónya: támogatható az előterjesztés

Kónya Péter (független) támogathatónak tartotta az előterjesztést és üdvözölte, hogy arról egyeztettek az érintettekkel az előterjesztők.

Beszámolt arról is, hogy konzultált az a különböző régiók borászaival az ágazat helyzetéről, problémáiról. Többen jelezték neki, hogy feleslegesnek tartják a régiós titkárok státuszának bevezetését, miközben a hegybíróra egyre nagyobb terhek hárulnak. Félő, hogy helyi kiskirályokká válhatnak a hegybírók - mondta. A politikus szerint a borászokat is motiválni kellene a részvételre a hegyközségek gyűlésein, hogy ne csak néhány tucat termelő döntsön több száz borász helyzetéről.

Fidesz: széles konszenzus áll az előterjesztés mögött

Font Sándor (Fidesz) szintén az előterjesztés mögötti széles konszenzust emelte ki. A felvásárlási árakkal kapcsolatos felvetésekre válaszul megjegyezte: az általa vezetett szőlő-bor-pálinka albizottság már foglalkozott kérdéssel, így arra kérte a Jobbikot, legyen jelen ezen üléseken, ha ez a probléma foglalkoztatja.

Hangsúlyosan szólt a bormarketingről, mint mondta, már látszódnak a turisztikai ügynökség lehetőségei e területen. Sajnálatosnak nevezte, ha a hegybíró nem a szőlőtermesztőket szolgálja, a tisztség betöltését azonban a hegyközség választmánya kezdeményezi, személyére a választmány tesz javaslatot - mutatott rá -, vagyis a hegybíró választását szerinte helyben kellene elrendezni.

FM: a borászok jelentős részének kedvező a jövedékiadó-változás

Czerván György, a földművelésügyi tárca államtitkára a vitára válaszul közölte: nem látja elvi akadályát a módosítási kezdeményezések befogadásának.

A borászatok 85-90 százalékát kedvezően érinti a jövedéki adó szabályainak áprilisi változása - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy 2014 és 2018 között 45 milliárd forintnyi uniós forrás szolgálja elsősorban az ültetvények újratelepítését, ilyen támogatás a rendszerváltás óta nem érkezett az ágazatba. A program valószínűleg 2019 után is folytatódhat - emelte ki.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

agrotrend.hu / MTI

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.