Több száz milliárd forint jut az agrárcégek fejlesztéseire

Közel 1,4 milliárd euróval (434 milliárd forint) segítik a következő években a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezek 80 százaléka pedig kifejezetten a kis- és közepes gazdaságok fejlesztésére használható fel – közölte Mezei Dávid az OTP agrárgazdasági konferenciáján.

A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem készülnek külön felhívások a kisgazdaságok és a nagyobb társas vállalkozások számára, az irányító hatóság feladata lesz, hogy a pályázatok elbírálásakor érvényesítsék az úgynevezett nyolcvan-húszas arányszabályt, vagyis a rendelkezésre álló keret húsz százalékát a nagyobb gazdaságok kaphatják meg, míg a fennmaradó részben a kisebb vállalkozások, egyéni, családi gazdaságok pályázatait engedik érvényesülni.

A helyettes államtitkár szerint erre azért van szükség, mivel az előző időszakban a támogatások jelentős részét a tőkeerős vállalkozások vitték el. Mint fogalmazott: nem fordulhat még egyszer elő, hogy az uniós források 50 százalékát a pályázók egy százaléka vigye haza. A következő időszak kiemelt területei a munkaigényes ágazatok lesznek – a kertészet és az állattenyésztés –, ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztés az öntözésfejlesztési pályázatokon keresztül komoly forráshoz juthat majd. A beruházási pályázatok jelentős része egyébként az élelmiszer-feldolgozást célozza. A hazai élelmiszeripar a magyar gazdák egyik legfontosabb felvevőpiaca, ezért ők is akkor lesznek nagyobb biztonságban, ha ez az ágazat megerősödik – mondta.

A kormány összefogásra szeretné ösztönözni az agrárcégeket, hiszen válságos helyzetben nagy előnyt jelent a termelői együttműködés. Nem biztos, hogy egy gazda maga el tud indítani egy élelmiszeripari beruházást, összefogva azonban már elég árualapot tudnak termelni ahhoz, hogy megjelenjenek a piacon.Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi szemlélettel ellentétben az új támogatási rendszerben a piac oldaláról közelítenek az egyes ágazatokhoz, az alapanyag-termelést a termékek oldaláról kívánja ösztönözni a kormányzat. Hangsúlyozta, hogy 2017-ig megoldást kell találni az Európai Unió azon direktívájára, amely lehetetlenné teszi a nagy élelmiszer-ipari vállalatok támogatását.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt években olyan változások történtek a hazai agráriumban, amelyek gyökeresen felforgatták a gazdák eddigi megszokott életét. A bizonytalanságot csak megfelelő tájékoztatással lehet csökkenteni, ezért a NAK az új támogatási struktúra kapcsán több tájékoztató kiadványt készített a gazdáknak. A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló európai uniós forrásokat még a jövő év végéig meghirdeti. Ezzel kapcsolatban Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke jelezte: nagy kihívás előtt áll a megújult hivatal, amelynek az előző időszak zárása mellett az új agrártámogatások rendszerével és az új vidékfejlesztési pályázatokkal is meg kell birkóznia. Megváltozott a szemlélet, amely partnerként tekint a gazdálkodóra, ugyanakkor segíteni fog abban, hogy a rendelkezésre álló források jó helyre kerüljenek. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az MVH eddig jól vizsgázott az új agrártámogatások kapcsán, október 16-án pedig elindulhatnak az új jogcímek előlegkifizetései is. Meglátása szerint ekkor nemcsak az alaptámogatás és az úgynevezett zöldítés után járó előlegeket, hanem minden más lehetséges jogcím előlegét ki kell fizetni.

magyaridok.hu