- A Nemzeti fehérjetakarmány program célja az import GMO-s szójatakarmány mihamarabbi kiváltása - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
A program része egy hároméves kutatás-fejlesztési munkaterv, a megvalósításra 8 milliárd forint áll rendelkezésre. A végleges előterjesztés egy-két hónapon belül kerülhet a kormányzat elé, a program révén pedig 4-5 éven belül várható számottevő eredmény. A javaslat alapján az elkövetkező időszakban több kutatási, takarmányozási kísérlet valósul meg.
Gyuricza Csaba és Fazekas Sándor- fotó: agrotrend.hu
A miniszter elmondta: vannak már olyan eredmények, amelyekre támaszkodhatunk.
A GMO-mentes szójatermő terület hazánkban az elmúlt években mintegy 70 százalékkal növekedett, átlépve a 70 ezer hektárt, köszönhetően a Közös Agrárpolitika (KAP) termeléshez kötött támogatásainak is.
Az alternatív takarmánynövények előállítása, valamint a megfelelő feldolgozottsági szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek alkalmazása további lehetőséget jelent az állati takarmányozásban.
- Amennyiben már a takarmányozástól kezdve, a teljes élelmiszerláncban GMO-mentességet tudunk deklarálni, az komoly versenyképességet és bevételt jelent a gazdálkodók számára, és további vidéki munkahelyek jöhetnek létre - tette hozzá Fazekas Sándor.
Idén több mint 70 ezer hektárra 4200 termelő igényelt szójatermeléshez kapcsolódó termeléshez kötött támogatást.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: az új KAP keretein belül működtetett támogatási rendszer kialakításához komoly erőfeszítésekre volt szükség annak érdekében, hogy termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövény-termelést. Ezen törekvéseknek köszönhetően a szálas és szemes fehérjetakarmány-növények termelése jelentősen megnövekedett Európa-szerte.
Feldman Zsolt: a támogatás az összes fehérjeforrásként szolgáló növény előállításában ösztönzést jelent - fotó: agrotrend.hu
Az állattartóknak 841 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van szüksége, ezzel szemben Magyarországon 2016-ban 181 ezer tonna szójababot tudott előállítani, amiből exportra is került.
- Ez év júniusában német-magyar kezdeményezésre Brüsszelben az Európai Szója Nyilatkozatban is rögzítettük, hogy további lépések szükségesek a fejlesztések érdekében - mondta Feldman Zsolt. - Keressük annak lehetőségét, hogy hogyan ösztönözzük a GMO-mentes takarmányozást az állattenyésztésben, illetve hogyan tudjuk elősegíteni az egyéb fehérjenövények termesztését és felhasználását - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A fehérjeprogram nem egyenlő a szójaprogrammal.
- Nagyon egyszerű lenne a helyzetünk, ha a szójaimportot a szójatermő terület 240 ezer hektárra való növelésével ki tudnánk váltani. Elméleti síkon ez a terület rendelkezésre áll, de a következő években a 100 ezer hektárnál nagyobb szójaterületnek nincs realitása - közölte Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.
Ehhez a problémához még az is társul, hogy a Magyarországon megtermelt szója feláras termékként értékesíthető, így annak nagy része jelenleg is exportra megy.
- 4-5 éves távlatban képzelhető el, hogy az import minimálisra csökkenjen és a fehérjeszükséglet kielégítése hazai forrásból legyen megoldható - tájékoztatott Gyuricza Csaba.
A program a GM-mentes szója hazai termesztésének agrotechnikai és fajtahátterével, az alternatív fehérjenövények termesztésének elősegítésével, új takarmányozási receptúrák kidolgozásával, illetve innovatív takarmányalapanyag-feldolgozási technológiák gyakorlatba történő bevezetésével is foglalkozik.
A NAIK főigazgatója elmondta: a program nemzetgazdasági hozadéka lehet, hogy a mezőgazdaság kibocsátása 80-100 milliárd forinttal nőhet.
Gyuricza Csabát a Nemzeti fehérjetakarmány program részleteiről korábban ITT kérdeztük.
agrotrend.hu / E.G.
