2019.12.06., péntek , Miklós

Agrárpiac

2018. május 02. szerda • 12:19

A hét témája: Nő-e a teher alatt a pálma?

Ne legyenek illúzióink, az elkövetkező években a magyar mezőgazdaság üzemszerkezete gyorsuló ütemű átalakulást fog mutatni. Sokan fognak megválni üzemüktől, felhagyni tevékenységükkel azért, mert nem tudnak lépést tartani a piaci kihívásokkal.

Ennek okai sokrétűek, de a generációváltással és a munkaerővel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribbak lesznek. Megújulási képesség. Ez tehát az a vízválasztó, amely mentén a Magyarországon működő mezőgazdasági üzemek a győztesek, és vesztesek táborába fognak kerülni. Gondolhatunk itt például a szántóföldi növénytermesztés igen merev termelési szerkezetére, amely egyre inkább egy bomba időzítő szerkezetének tűnik.

E cikk témája azonban - az állattartók egyik legnagyobb idei rendezvénye, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kapcsán - inkább az állattartók, elsősorban a sertésszektor helyzetének, kilátásainak boncolgatása.

A fent emlegetett szerkezetváltozás a sertésszektorban már elég látványos.

Az egyéni gazdaságok száma 2010 óta több mint 40 százalékkal csökkent, és már kevesebb, mint negyedét tartják az állománynak.

Jól érzékelhető, hogy a gazdálkodási körülmények gyakori változása immár hosszú idő óta nyomás alatt tartja a termelési kedvet a sertésszektorban. Ez aztán meglátszik többek között a beruházások mértékében, valamint ütemében is. Pedig miközben mi itthon problémáink megoldásával (például a járvány megelőzésével és az állomány növelésének lehetőségeivel) vagyunk elfoglalva, addig

a világ sertéshúspiaca egyre gyorsuló ütemben robog előre.

Mivel az árazáson keresztül mindennap érezzük a világpiac befolyását,

tudnunk kell, merre tart a nemzetközi sertéshúspiac.

A sertéstartók motivációinak erősítése során ugyanis az informáltság, a reális jövőkép kialakítása döntő tényező.

fotó:MTI

A jelenlegi és a várható piaci mozgások hátterének megértéséhez el kell mennünk a Távol-Keletre, sőt tovább. Kína és Japán sertéshúspiaci kilátásai számunkra igen nagy jelentőséggel bírnak. Azt már talán mindenki megszokta, hogy a kínaiak sertésszektorának helyzetét ismerni kell. Ami most folyik ott, azt nyugodtan nevezhetjük történelminek.

Egyik oldalról a 2016 óta futó 13. ötéves terv az állattartó szektorok fejlesztését tűzte ki célul. A sertésszektorban ez az igen elmaradott kisüzemi technológiák felszámolását, és a legmodernebb nagyüzemire váltást tartalmazzák. Tízezer kocás telepek fémjelzik ezt a folyamatot, amelynek eredményeképp már az idén kiegyenlítődött a 435 milliós sertésállomány (a világ sertésállományának 57 százaléka) kis- és nagyüzemek közötti megoszlása, és a reform eleji szintre emelkedik vissza a termelés.

Tekintve, hogy a világ sertéshús termelésének és fogyasztásának felét kitevő piacról beszélünk, a növekedési kilátások, az importfüggés alakulása fontos stratégiai kérdés.

A termelésük mindössze 2-3 százalékának megfelelő importban ugyanis átlagosan kétharmados arányt az európai sertéshús, főleg a német és spanyol képviseli. Ez ugye fagyasztott áru, ami készítményekbe kerül. A másfél millió tonnás kínai importért való versenyfutásban fontos lépés az amerikai sertéshúsra kivetett 25 százalékos vám. Ez tovább emelheti az európai áru versenyképességét, ami kedvező hatással lehet árainkra. Erre szükségünk is van.

Amikor mégis az európai sertéshús kínai piaci pozícióinak várható alakulása miatti aggodalmunkat fogalmazzuk meg, alapvetően nem amiatt tesszük, mert az idei év első hónapjaiban 10 százalékkal kevesebb árut sikerült ott eladnia az EU-nak, hanem azért, mert a gyors ütemű modernizáció a sertéstermelésben együtt jár a feldolgozóipari beruházásokkal is.

Miközben az alapanyag-termelés a gabonatermő területek felé, addig a feldolgozás a nagyvárosok felé mozdul el Kínában. Ebben külföldi nagyvállalatok helyi kapacitásainak kialakítása is szerepet játszik.

Bár a nemzetközi előrejelzések az import méretének középtávú stabilitását mutatják, a kínai termelés bővülése könnyedén tud évek között az import méreténél nagyobb arányt mutatni. A politikai hátterű vita az USA-val máris enyhülni látszik. Végeredményben az európai sertéshús pozícióinak romlására számítunk a kínai piacon.

Már csak emiatt is nagyobb figyelmet kell szentelni a dél-koreai és a japán piacra. A távol-keleti sertéshús piacaink között Kína, Tajvan és a Koreai Köztársaság a harmadik, hatodik, valamint tizenegyedik helyen állnak a sertéshúsexport árbevétele alapján.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése szerint, a magyar sertéshús legfontosabb piaca 2016-ban és 2017-ben is Japán volt, az árbevétel negyedét adta az ide irányuló export. 2016-ban 20 ezer tonna, 2017-ben 18,9 ezer tonna sertéshús került Japánba 83 millió, illetve 76,2 millió euró értékben.

Mivel Japán importigénye tartósan emelkedni fog az előttünk álló években is, még több energiát kell fektetni e jól fizető piac elérésébe.

Tekintve, hogy a kínai és a koreai termelés is emelkedni fog nem csak idén, hanem a jövőben is, a távol-keleti piacon a verseny tovább fog erősödni. Ez pedig ugyebár a legnagyobb versenypiac a világon, ahol csak a legnagyobb hatékonyságot elérők rúghatnak majd labdába.

Nekünk – igencsak csekély mennyiségi lehetőségeinkhez képest is – a legjobbakkal kell versenyeznünk.

Forrás: USDA

A hatékonyság növelésének kényszere – miközben az árak önköltségi szintre való ismételt mérséklődése igencsak reális – újabb próbára teszi a szektort. Az emlegetett európai és globális versenytársak a digitalizáció, a precíziós állattartás terén fejlesztenek. Az egyes egyedekről való adatgyűjtésre és -feldolgozásra alapuló hatékonyság-növelő beruházások egyúttal a fenntarthatóság terén is előrelépést hoznak.

Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a versenyben maradáshoz, a felvezetőben emlegetett megújulási képességhez, a szemlélet és a digitális kompetenciák megléte, illetve fejleszthetősége nélkülözhetetlen.

Cikkünk azon feszítő ellentmondásokra próbált rávilágítani, amelyek a hazai sertésszektor kátyúból való kimozdulásában komoly szerepet játszanak. Elemzésünk csak néhány, főleg a nemzetközi versenyképességgel, piaci kilátásokkal összefüggő elemre tért ki. Csak említés szintjén tudunk foglalkozni az olyan árbefolyásoló tényezőkkel, mint a járvány megjelenése, a Németországban várható tartásmód-jelölési rendszer, a kasztrálás érzéstelenítés kötelezettsége, vagy éppen a Japánnal decemberben kötött gazdasági partnerségi megállapodás hatása.

A legfontosabb kérdés, amit minden sertéstartónak fel kell tennie önmagában,

mennyire áll készen a gyorsuló ütemű technológiai fejlődésben való részvételre.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Agrár Kompetencia Központ, Erste Bank Zrt.

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.