Agrárpiac

Piac

A közösségi gazdaság biztonságot ad a termelőnek és a fogyasztónak is

Ki ne szeretné, ha lenne egy biokertje, ahol minden megterem, ami a konyhára kell, de a kapálást, a locsolást és minden egyebet elvégeznének helyette. Néhány éve hazánkban is működik már az úgynevezett közösségi gazdaság. Kunszálláson két biogazda is csatlakozott a kezdeményezéshez, amit a Tudatos Vásárlók Egyesülete terjesztett el nálunk.

Héjjas Szilvia biokertész öt éve foglalkozik közösségi mezőgazdasággal. Tagjainak minden héten csütörtökön szállítja a friss zöldséget és gyümölcsöt Budapestre. Ezen a héten potyókaszilva, cékla, tök, saláta, mángold, rebarbara, paradicsom, rukkola és porcsin került a csomagba.

– Most dömping van rebarbarából, amiből lekvárt, kompótot, vagy akár süteményt is lehet készíteni, csak kreatívnak kell lenni. Aki nem kreatív, az egy idő után kiválik a csoportból, mert fejtörést okoz számukra, hogy mit is kezdjenek annyi zöldséggel vagy gyümölccsel. De vannak nagyon ötletes tagok is, egyikük például mindig megosztja a közösségi oldalán, hogy miből, mit készített – meséli Szilvia, miközben a csomagokat rakja össze.

A közösségi gazdaságok a gyakorlatba ültetik át a fenntartható élelmiszerfogyasztás alapelveit. Mivel környezetkímélő technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak. A helyi élelmiszerellátó rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erősítik a kis gazdaságokat, és segítik a vidéki térség fennmaradását.

– A vevőköröm nagyon vegyes, van közöttük vegetáriánus, van, aki az allergiája miatt kezdett el biozöldséget fogyasztani. Ez a rendszer elsősorban azoknak a családoknak ideális, akik rendszeresen főznek. A közösségi mezőgazdaság lényege, hogy mindenki ugyanazt és ugyanannyit kap abból, ami a héten a kertben megtermett – tette hozzá Szilvia. Azt is elmondta, a biokertészek a vetésforgó miatt nagyon sok, akár 50-60 féle zöldséget is termelnek, így sok újdonsággal is megismertetik az embereket. Minden szezon áprilisban indul. A tagokkal éves szerződést kötnek, ami nincs kőbe vésve. Szilvia egy évben negyvenszer szállít. Áprilistól karácsonyig hetente, karácsony után pedig havonta kétszer. A tagok egy megadott ponton vehetik át a csomagokat. A mindig változó szezonális terményekért cserébe átalánydíjat fizetnek. A mennyiség természetesen változó, nyár végén sokkal több mindent vihetnek haza, mint tavasszal.

– Ez azért is előnyösebb, mint a hagyományos piacozás, mert így fix fizetésem van. Nem több a bevételem, de biztonságosabb és kiszámíthatóbb. Két gyerek mellett ez nagyon fontos szempont volt, amikor ebbe belevágtam. A piacozás ugyanis nagyon sok időt igényelt – mondta Szilvia, aki azért is szereti a közösségi gazdaságot, mert sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki a termelő és a fogyasztó között.

– Nagyon jó közösségem van. Ma már őszintén meg tudom velük beszélni, hogy ha valami tönkre ment, ha a zöldség csigás, vagy kukacos. A tagok értékelik az őszinteséget és a csiga sem jelent gondot számukra. Ha új csatlakozó van, akkor elhívom hozzánk, hogy nézze meg a kertet. Rendszeresek a kertlátogatások, van aki bekapcsolódik a szüretbe és utána sokkal jobban megbecsüli, ami a csomagba kerül – összegezte Héjjas Szilvia.

Nemes Gábor és Bakró Emőke – fotó: baon.hu

Nemes Gábor és felesége, Bakró Emőke egy éve csatlakozott a közösséghez. – Nagyon vegyesek az elmúlt esztendő tapasztalatai. Nehéz megtanítani az embereket arra, hogy mi, mikor terem egy kertben, mert annak a generációnak termelünk, akik egyáltalán nem ismerik a hagyományokat – mondja Emőke.

– Túlkínálat van, télen is bármit meg lehet venni. Ezért sokan nem értik, hogy télen nálunk miért nincs friss uborka. Nem tudják, hogy amit a boltban megvesznek az intenzíven nevelt zöldség, a módszer pedig nem éppen környezetbarát – tette hozzá Gábor.

– Nálunk most cukkinidömping van, de vannak olyan tagok, akik gyorsan megunják, ugyanakkor nem tudják a felesleget tartósítani, nem tudnak befőzni. Sokan azt is elvárják, hogy már a hét elején feltegyem az internetre, hogy mi lesz a csomagban, sőt recepteket is rakja mellé – részletezte Emőke. A közösség lényege, hogy mindenki egyforma, nincs olyan, hogy valaki nagyobbat, vagy többet kap. A tagok nem a zöldségért, hanem a termelésért fizetnek.

– Sokan a biotermesztés miatt, sokan elhivatottságból választják ezt a vásárlási formát, de vannak olyanok, akik betegség vagy életmódváltás miatt csatlakoztak hozzánk. A rendszer sokkal emberközpontúbb, biztonságot ad a termelőnek és a fogyasztónak egyaránt. Mi előre tervezhetünk, a tagok pedig tudják, hogy mi kerül a tányérjukba. Hiszen bármikor megnézhetik a kertet – mondta Gábor, akitől azt is megtudtam, hogy létezik már hazánkban hasonló kezdeményezés húsra és tojásra is. A Nemes házaspár is fontolgatja, hogy gazdaságukat állattenyésztéssel is kiegészítik majd.

agrotrend.hu / baon.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook