A különleges vadászterületek nem változnak Tolnában

A vadászati hatóság a jogszabályban rögzített határidõben – március végéig – Tolnában 61 vadászterületet alakított ki ajánlással, tájékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földmûvelésügyi fõosztálya. Az öt különleges rendeltetésû vadászterület esetében új vadászterület kialakítására nem került sor, területük nem változott (ilyen pl. Gemenc, Gyulaj állami erdészeté). Az ajánlással kialakított vadászterületek tekintetében május 15-ig (eddig lehetett módosító javaslatot tenni) 19 esetben érkezett módosító javaslat, tehát fontos hogy nem megtámadásról beszélünk, hanem a jogszabály adta lehetõségrõl, tájékoztatta lapunkat Müller Ingrid, a megyei kormányhivatal kabinetvezetõje.

A módosító javaslatokat a hatóság megvizsgálta, majd ezekbõl saját hatáskörében 8-at fogadott be, és tartott egyeztetõ tárgyalást a felekkel. Király István, a megyei vadászkamara titkára hozzátette, többségében sikerült egyezséget kialakítani a területeken. Ahol elfogadták a vadászati hatóság ajánlását ott a 30 napos kifüggesztést követõen jogerõre is emelkedett a vadászterület. Ott már a földtulajdonosok közgyûlésének az összehívását szervezik.

Ahol egyeztetésre volt szükség, ott az egyezségek után függesztették ki a területek nagyságát, és majd ha lejár a 30 nap (akkor válnak jogerõssé a határkijelölõ határozatok) akkor hívhatják össze a földtulajdonosokat. A földtulajdonosok a földtulajdonosi közgyûlésen döntenek a képviselet formájáról, a képviselõ személyérõl, a vadászterület határának a megváltoztatására irányuló elõterjesztésrõl, illetve a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeirõl.

Néhány esetben az elutasított módosító javaslattal összefüggésben – az ügyfelek fellebbezését követõen – másodfokú eljárás van folyamatban, ezekben az esetekben a másodfokú hatóság döntését követõen folytatódik a vadászterület kialakítási eljárás. Müller Ingrid hangsúlyozta, hogy a vadászterületek kialakítása során a földtulajdonosok, a földtulajdonosi közösségek egyezkednek egymással és nem a ”vadászni szándékozó társaságok”.

A földtulajdonos dönthet

Ahol eddig gond volt: Szedresen és környékén végre egyezség született, a sióagárdi és a tengelici vadásztársaságnál valószínû, hogy jogorvoslatra lesz szükség, Nagydorogon ketté vált az eddig egy terület, két társaság osztozhat rajta, hasonló a helyzet Kölesd és Dalmand környékén is. Bátaszéken egy a tulajdonosi közösség, de arra az egy területre pályázik két vadásztársaság. Sok múlik tehát azon, hogyan döntenek majd 20 évre a földtulajdonosok, kinek adják a szavazatukat. Király István szerint a törvény úgy szól, hogy a jelenlévõ földtulajdonosok többségi szavazattal döntenek. Tolna megyében jelenleg 65 vadászterület van, ebbõl 5 az állami erdõgazdaságé, 5 pedig a földtulajdonosok területe. A maradék 55 vadásztársaság száma a jövõben (2017. március elseje után) várhatóan még több lesz, hiszen éppen az említett viták miatt szaporodik a számuk.

Szigorúbbak a bírságok

Szorosabb együttmûködést vár el a törvény a vadásztársaság és a gazdák között. Nem csak a vadásztársaság kötelessége a vadkár csökkentése, korábban a társaság viselte a kárt 95:5 százalék arányban. Az új szabály 5 helyett 10 százalékban húzza meg a határt, azaz a vadásztársaság csak az e fölötti kárt köteles megosztani a gazdával. Amennyiben bármelyik fél a törvényben elõírt kötelezettségét nem teljesíti, a kárt teljes mértékben köteles lesz viselni. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok szigorításáról is rendelkezik a törvény: ötszörös, tízszeres emelkedésekrõl van szó. A trófeás vadak bírálata esetén tíz év után újra alkalmazásra kerül a mínusz pontozás, ami azt jelenti, hogy hibás kilövés esetén pénzbírsággal sújtható a vadásztársaság. Az új törvény célja: a fenntartható és szakszerû vadgazdálkodás és vadvédelem.

agrotrend.hu / teol.hu