2020.11.25., szerda , Katalin

Agrárpiac

2016. december 06. kedd • 22:54

A nehéz év után vajon fellélegezhetnek az állattenyésztők?

A jövőben átalakulhat a szarvasmarha-, sertés- és tejexport, továbbá a lassú, de biztos felmelegedés is új helyzetet teremt.

Az utóbbi időben gazdasági kényszerből átértékelődött az állattenyésztés szerepe. Tavaly hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő, a növényi termékek aránya 58, az állatok és állati termékeké 35 volt.

- Meggyőződésem, hogy a végtermék-kibocsátás, a foglalkoztatás és a fejlesztésekben betöltött szerepe miatt az állattenyésztés arányát emelni kell – mondta Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az Agrárszektor Konferencia 2016-on.

Az állattenyésztésen belül a legnagyobb arányt a baromfi teszi ki, amit a szarvasmarha, sertés és egyéb állatok követnek. A baromfi továbbra is durván 1/3-a az egész kibocsátásnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország baromfihúsimportja 8,2 százalékkal, baromfihúsexportja pedig 8,8 százalékkal bővült 2016 első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Farkas Sándor: Nem csak az exportpiacok alakulása, a klímaváltozás is alkalmazkodásra kényszeríti a termelőket – fotó: agrotrend.hu

A hazai élőmarha-export is emelkedett 2016. január-augusztusban az előző év ugyanezen időszakához képest 9 százalékkal. A főbb partnerek Törökország, Ausztria és Oroszország voltak – derül ki a KSH adataiból. A legtöbb szarvasmarhát a korábbi legnagyobb piacunkra, Törökországba szállítottuk, ahova a kivitel jelentősen, kétszeresére nőtt. 

A sertéspiacon már láthatóak a stabilizáció jelei. Az EU-ban a termelői árak, elsősorban a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően április közepén növekedni kezdtek, pillanatnyilag stabilak. 

A tejexport és -import árának alakulása az elmúlt másfél évben komoly hatást gyakorolt a tejtermelők és az állattenyésztők kedélyeire. A nyerstej országos termelői átlagára 77,64 forint/kilogramm volt 2016 októberében, ezzel szemben a kiviteli ára a belpiaci árnál 38 százalékkal magasabb, 107,04 forint/kilogramm. Látható, hogy a trend különböző: közel 20 Ft-os az eltérés.

Mik a jövő év piaci kilátásai? 

A sertésnél a felmérések alapján mérsékeltebb áringadozásokkal, azonban mégis valamivel jobb feltételekre lehet számítani.  A húsmarhatartás komoly ágazattá nőheti ki magát, ezt mutatja az is, hogy az üszők értékesítési ára inkább felfelé mozog.

- A tejáraknál tapasztalható különbség nagyon drasztikus, nagyon érzik a tejtermelők. Amíg nincs meg a legalább a 95 Ft-os átlagár, addig nincs eredményes gazdálkodás a tejtermelés területén – magyarázta a szakember.

A tenyészállat-kereslet várhatóan fennmarad, a húsmarhaágazat exportjának 2016. január-augusztus közötti időszakában mutatott, az előző évihez képest mennyiségileg 12 százalékot, míg értékében 16 százalékot emelkedő tendenciája tovább folytatódhat.

A báránypiacot jellemző hektikusságra és a világpiac által befolyásolt ingadozó áraira hatással lehet az elmúlt időszakban tapasztalható demográfiai változás.

A klímaváltozásból adódóan egyre több helyen olyan stresszhelyzet alakulhat ki, amit egyes állatfajok – egy-egy kemény telet követően – gyakorlatilag csak hónapok alatt tudnak kiheverni. Farkas Sándor szerint ennek megoldására sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fejlesztés területén.

- A célunk olyan állattenyésztési törvényt elfogadtatni, amely maximálisan védi az állattenyésztőket, tenyésztőszervezeteket és azt a munkát, amit mi mindannyian végzünk – mondta a konferencián a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.