2022.06.29., szerda , Péter, Pál

Agrárpiac

2016. szeptember 30. péntek • 06:38

Aggályok a kanadai szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban

Elsősorban a multinacionális nagyvállalatoknak különleges jogokat biztosító bírósági rendszert és a GMO-mentesség megszegését tartják aggályosnak. Az egyezményt október végén szentesítenék Brüsszelben, utána a nemzeti parlamentek ratifikálnák.

A jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel szerint az Európai Unió Bíróságának kellene választ adnia a kanadai szabadkereskedelmi megállapodással (CETA) kapcsolatos aggályokra.

Hétfőn, Cecilia Malmström uniós keresedelmi biztos budapesti látogatásakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pozitívan nyilatkozott a szerződésről, kiemelve, hogy hazánk a minél akadálytalanabb kereskedelem híve. A CETA elfogadásával GMO-t is tartalmazó import-élelmiszerek juthatnának az unióba, így hazánkba is, valamint felállnának azok a "független" bíróságok, ahol a multinacionális nagyvállalatok szuverén államokat perelhetnének be "elmaradt haszon" címén.

Szabó Marcel ombudsmanhelyettes közleményében az egyezménnyel kapcsolatban a következőket kifogásolta.

Fotó: origo.hu

Magyarország kormányának álláspontját ebben a kérdésben hazánk Alaptörvénye és az Országgyűlés elsöprő többséggel meghozott határozatának kell meghatároznia. Eszerint a kormány ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz. Szakértők értékelése szerint a CETA tervezete több ponton sincs összhangban a magyar Alaptörvényben említett fenti kritériumokkal.

A szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhatja a környezeti és táji értékek megóvását is szolgáló európai agrárszabályozási és -támogatási rendszert, mert az iparszerű módszerekkel termelő kanadai mezőgazdaság termékek dömpingszerűen beáramlását teszi lehetővé. Ez az európai gazdákat is kevésbé fenntartható gazdálkodási módszerek használatára ösztönözné. Az egyezmény konkrétan sérti hazánk GMO-mentességének az alaptörvényben lefektetett elvét. A CETA ugyanis a „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálását" célozza. Az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos észrevétel, hogy a CETA gyengítheti az Unió elővigyázatosság elvének érvényesíthetőségét. Továbbá akadályozná az EU klímavédelmi célkitűzéseinek elérését is, vagyis a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását és a megújuló energia térnyerésének ösztönzését.

A multinacionális vállalatok és a szuverén államok közötti jogviták eldöntésére a CETA egy, számos jogi szakértő szerint antidemokratikus vonásai miatt bírált vitarendezési, befektetésvédelmi bírósági rendszert alkalmaz. A vitás ügyekben nem a külső befolyástól mentes, a köz szolgálatában álló, közpénzből javadalmazott, állandó bírák hozhatnának döntést, noha ez minden független bíráskodás alapfeltétele. A befektetési döntőbíráskodás gyakorlatában a magántulajdon jogával szemben alárendelt szerepet játszanak a demokratikus alapjogok. Ez a bíráskodási rendszer az EU bírósági rendszerével párhuzamos jogalkalmazási rendszert hozna létre, annak ellenére, hogy az Európai Bíróság már több esetben is állást foglalt arról, hogy kizárólagos hatáskörének korlátozása sérti az európai jogot.

Hasonlóan látja a Német Bírói Szövetség, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Unió hivatalos konzultációs testülete is. Utóbbi elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bíróság előzetesen megvizsgálja, megfelelnek-e az uniós jognak a szabadkereskedelmi megállapodásokban lévő befektetésvédelmi rendszerek.

agrotrend.hu / origo.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.