Átrendeződött a hazai szarvasmarha importpiaca

fotó: 123rf

Jelentősen megugrott tavaly a hazai vágóhidak teljesítménye. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint minden ágazatban nőtt a vágások száma, baromfiból például közel 200 milliót vágtak le, 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Nőtt a vágóhídra került juhok száma is, ami csaknem elérte a 26 ezret. Ez 25 százalékkal haladja meg a 2014-es szintet.

A legnagyobb növekedést a szarvasmarhánál mérték. 2015-ben a hazai vágóhidakon összesen 102,5 ezer szarvasmarhát vágtak le, ez 12,3 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. A vágóhídra került állatok többsége, 63 százaléka tehén, 24 százaléka bika volt.

A külpiaci keresletnek köszönhetően nőtt az állomány

Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a pozitív statisztika nem meglepő. A kéknyelv-betegség miatt ugyanis élő állatot a legtöbb piacra nem szállíthattak az állattartók, így a húsmarhát már feldolgozás után vitték ki. A szakember szerint a hazai vágások a húsmarha esetében mindaddig erősödni fognak, amíg a betegség itt kering a környékünkön. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az exportérdeklődésnek köszönhetően a szarvasmarha-állomány is nőtt tavaly, a létszám decemberben meghaladta a 820 ezret. Sertésből is többet vágtak le tavaly a feldolgozók, mint egy évvel korábban.

A statisztika szerint összesen 4,459 millió hízó került a vágóhídra, 381 ezerrel több, mint 2014-ben. Ezen belül az anyakocák száma több mint 35 százalékkal nőtt, az előző évi 71 ezerről közel 97 ezer darabra. Németh Antal szerint ez egyértelműen az európai piacon elindult áresésnek tudható be. Mivel a felvásárlási árak a 300 forintos szinthez közelítenek, a hazai állattartók megpróbálják visszafogni a termelést, ami egyrészt a tenyészállatok levágását, másrészt a szaporítás csökkentését jelenti. Ezzel szemben a nyugat-európai államokban tovább növelik az állatlétszámot. – Ha az orosz importtilalom továbbra is fennmarad, s a bővülő külföldi kínálatnak nem sikerül helyet találni az Európai Unión kívül, tovább nőhet az árnyomás a hazai piacon – magyarázta a szakember. Mindez azzal járhat, hogy tovább esnek az árak, csökken a hazai állatállomány, a magyar sertés helyét pedig egyre inkább a külföldről beáramló olcsó hús veheti át.

agrotrend.hu / magyaridok.hu