Az agrárium szereplőit is fenyegeti az áfacsalás

Az egyes élelmiszertermékekre alkalmazott áfacsökkentésnek, illetve a fordított áfa bevezetésének egyik fő motivációja az volt, hogy az agrárágazatban uniós szinten magas – mintegy évi háromszázmilliárd forintra taksált – áfacsalás számottevően csökkenjen.

Tresó István, a K&H agrárüzletág-vezetője az Agrár Klub minapi rendezvényén azt mondta: az áfacsalások elleni intézkedések jelentősen javították az ágazat átláthatóságát és versenyképességét, a hosszú és sok esetben nehezen nyomon követhető kereskedelmi láncolatok miatt azonban a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok esetében továbbra is fennáll a veszély, hogy a cégek a tudtuk nélkül adócsalás áldozataivá válnak. Különösen igaz ez az egyedileg nem azonosítható termékek, illetve hosszú idejű tárolásra alkalmas áruk esetében. Ezekre jellemzően csak az adóhatósági ellenőrzések során derül fény, ami óriási kockázatot rejt a cég és a finanszírozó pénzintézet szempontjából egyaránt. Egy elhúzódó vizsgálat a jelentős anyagi veszteség mellett akár több hónapig is fennakadást okozhat a napi működésben, így még a cég piaci létét is veszélybe sodorhatja. A szektor érdeke tehát, hogy hangsúlyt fektessen a megelőzésre. – írja a magyarhirlap.hu.

Farkas Gábor, a PwC Magyarország Kft. adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere úgy fogalmazott: az egységes uniós és magyar joggyakorlat tükrében az áfalevonási jogot alapvetően nem lehet megtagadni, kivéve abban az esetben, ha az adóalany tudott az adókijátszásról, vagy tudnia kellett volna róla. A gyakorlati tapasztalatok alapján az adóhatóság számos adóellenőrzés esetében bizonyos körülmények miatt arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált adózónak tudnia kellett volna a beszállítója – vagy a beszállítójának beszállítója – által elkövetett áfacsalásról. Ilyen körülmények lehetnek a többi között: ha vezetői szinten személyi „összefonódások” tapasztalhatók a vizsgált cég és a beszállítója között, ha a beszállító nem rendelkezik „megfelelő személyi és tárgyi körülményekkel” (például egy kereskedést végző társaság nem rendelkezik saját raktárral), ha a megrendelések nem írásban, hanem telefonon történtek, ha az ügyletek ellenértékét készpénzben vagy külföldi devizában egyenlítették ki, illetve ha újonnan alapított cégek vesznek részt az adásvételben.

Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje hangsúlyozta: a gazdasági nyomozásokban alkalmazott új trendek, mint a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, az elektronikus adathordozón tárolt adatok (számítógépek, szerverek) lefoglalása, a titkos adatgyűjtés (például telefonok lehallgatása, e-mailek monitorozása), a nem döntéshozó munkavállalók esetenkénti meggyanúsítása, vagy a vezető tisztségviselők elleni vádemelés a kereskedelmi lánc bármely szereplőjével szemben érvényesíthető.

Az áfacsalások melegágya a gyümölcs-zöldség kereskedelem. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc három hete azt mondta a Magyar Hírlapna: a zöldség-gyümölcs 27 százalékos áfáját öt százalékra kellene vágni, hogy elejét vegyék a feketekereskedelemnek, amely megmételyezi az ágazatot.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu