Agrárpiac

Piac

Drasztikusan mozogtak a termőföld piacon az árak

Törvényi szabályozás miatt beépülhet a piaci árba a föld jövedelemtermelő képessége is.

Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami 12 %-kal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest az Agrotax® Iránytű adatai szerint.


Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon – fotó: Pixabay

A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők.

A drágulás tavaly Észak-magyarországi régiót is felhúzta az egymilliós hektáronkénti klubba.

Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul.

A régiók sorrendjét Budapest vezette 3,1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1,969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsonyabb átlagos földár Nógrád megyében született (994 ezer forint/hektár). 2018-ban a legtöbb föld a Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5 800, illetve 5 500 hektáros forgalom), amely az éves országos forgalom több mint 40 %-ának felelt meg.

A szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban 1,551 millió forintot volt, így a szántók átlagára már meghaladta a másfél millió forintot,

ami mintegy 10 %-os növekedés az előző évihez képest (2017-ben 1,410 millió Ft/ha). A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 %-kal volt magasabb.

Közép-Magyarországon 13,7 %-kal, illetve a Dél-Alföldön 10,9 %-kal nőttek az előző évhez képest az árak, míg a legkevésbé 6,3 %-kal a Dél-Dunántúlon drágult tavaly a szántó. A szántó esetében mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak.

A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön (1,847 millió forint/hektár) voltak,

de másfél millió forint feletti átlagárakat alakultak ki

  • Észak-Alföldön (1,586 millió forint/hektár),
  • Közép-Magyarország (1,547 millió forint/hektár) és Dél-Dunántúlon is (1,544 millió forint/hektár).

A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár 1,148 millió forint volt hektáronként. Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, 2 millió forint felett forogtak (2,330 millió forint/hektár) de sokat kellett fizetni Békés megyében is (2,015 millió forint/hektár).

A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb átlagár 2 millió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön (950 ezer forint/hektár) alakult ki.

Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt hektáronként. A legdrágábban Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forinton Észak-Magyarországon.

2018-ban a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát.

A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (több mint 2,5 millió forint/hektár) alakultak ki, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a 2 millió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyarországon lehetett gyümölcsöshöz jutni.

A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árak voltak, de 3 millió fölött keltek el a szőlők Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon valamint Nyugat-Dunántúlon is. A legolcsóbban, 2 millió forinthoz közeli hektáronkénti áron a Dél-Alföldön lehetett vásárolni.

A 2018-ban megkötött szántók haszonbérleti díjának országos átlaga 63 691 forint volt hektáronként.

A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjat a Dél-Alföldön (70 ezer forint/hektár/év) fizettek a bérlők, de 60 ezer forintnál többet kértek a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is a tulajdonosok.

A digitális termőföld-értékelés specialistája az Agrotax Kft. törekszik arra, hogy a statisztikai modelljükből hatékonyan kiszűrjék a piaci átlagtól jelentősen eltérő, azaz extrém árakon forgó területeket, mert azok egészségtelenül torzíthatják a piaci átlagárakat.

Emiatt a 2018-as éves statisztika készítésénél változtattak az adatbázis tisztítási technikáján, hogy a valós piaci átlagárak alakulhassanak ki. Az Agrotax szerint éves szinten többször találni olyan ügyletet, amelyben a termőföld a helyben kialakult aktuális áránál jócskán drágábban kel el. Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben a nem termőföldként történő hasznosítás.

 A piaci extrémitások problémája volt az egyik szakmai indoka a 2018. évi CXXXVI. törvény mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó szabályozás változtatásának is, amelyre tavaly decemberben került sor.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelemtermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság.

A NAK év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodó 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét.

– Mivel eddig a termőföldek értékesítésénél nem volt – a föld jövedelemtermelésére alapozott – árkontroll, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat. Cégünk három éve végez hozam alapú saját számítást, amelyben a bérleti díjat (ami tükrözi a megtermelt jövedelemből való osztozás mértékét) alapvetően hozamnak tekintjük, amit bérbeadáskor a két független fél piaci alkuja alakítja ki.

Emiatt szakmai tapasztalatunk alapján az a véleményünk, hogy a bérleti díj szintén reális kiinduló adat lehet a jövedelemtermelő képesség kiszámításánál

– hangsúlyozta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Ugyanakkor, mint minden adat – beleértve

  • az inflációt,
  • a termék piaci árát és a költségeket is

– a bérleti díj is az ország különböző területein igen eltérően alakulhat. Sőt, közeli települések között is lehet markáns különbség, de mint piaci áralku eredménye az egyik leghitelesebb mutatója a termőföld profittermelésének.

agrotrend.hu / Agrotax

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook