Hírek

„Egy civilizációs kataklizma esetén is újrakezdem” avagy egy sikeres őstermelő hitvallása

„Ma kiváltságosnak érzem magam, hogy minden éjjel láthatom a csillagokat” – mondja Osgyáni Attila, a 22 éves ceglédi vállalkozó. Az őstermelő család leszármazottja egyedi formában értékesíti a családi birtokon megtermelt vegyszermentes árut – internetes rendelés alapján szállít házhoz, egyedi igény szerint.

Hitvallásuk a hagyomány őrzése: „amikor nagyon elromlanak a dolgok, vissza kell menni az alapokhoz. Valaki valahol már rájött, vagy emlékezik, mit csinált a nagymamája ilyen esetben.” Kreativitás, tudatosság, proaktivitás, rizikóvállalás, piacismeret, rugalmasság, valós igényekre reagálás, megújulási képesség – a vállalkozói szellem alapismérvei. Ezeket tudja magáénak a fiatal mezőgazdász, és az ősök tiszteletét.

– Magyarországon nincs divatja a házhoz szállításnak, bizonyos ágazatokban szinte egyáltalán nincs rá professzionális gyakorlat. Milyen igény szülte a vállalkozást?

– A kecskeméti Szatyor közösségbe kezdtünk beszállítani, majd a kert növekedése – mára egy hektár, és a fóliák-, a megtermelt áru mennyisége szükségessé tette a piac-keresést. Ez csakis termelői piacot jelent, hiszen nem tudunk vegyszerezés nélkül tonnaszám azonos méretű, érettségű zöldséget „ előállítani”. A hagyományos növénytermesztés végterméke semmilyen üzletlánc számára nem elfogadható, a termelői piacokon viszont tudatosan ezt keresik a multiktól megcsömörlött, becsapott emberek. Évek óta termelői piacokra hordtuk a zöldségeinket, leginkább Budapesten, kitéve magunkat az időjárási és egyéb általunk nem befolyásolható történéseknek, és olykor ez az eladás rovására ment. Minden piaci napot egy reggeltől-estig tartó szedés, mosás, csomagolás előz meg, és egy-egy piac után a megmaradt áru eladhatatlanná válik, az állatoknak adtuk, vagy feldolgozásra, befőzésre került, aminek a minősége még megengedte ezt. A piaci kereslet kiszámíthatatlan, így a veszteséget áruban, munkában, időben mindig be kell számítani. Olyan megoldást kerestünk, amivel a termelt árut 100%ban tudjuk értékesíteni és kiküszöböljük a felesleges munkát. Helyi ismerősöket, barátokat kérdeztünk meg, hogy lenne-e igényük a zöldség házhozszállítására és a reakciók láttán belevágtunk. Menyasszonyommal ketten terveztük meg a rendelések kezelését és a szállítást. Míg én a termeléssel és kiszállítással foglalkozom, ő a heti listát állítja össze, reagál a felmerülő kérdésekre és rendelésekre.

– Mióta csinálja?

– 2015 augusztus óta vagyok főállású őstermelő, de a házhozszállítás teljesen friss, idei ötlet.

– Pontosan mit szállít és kik a vevők?

– Szezonális, vegyszermentes zöldségeket. Retken és karfiolon kívül minden egyéb zöldséget meg tudok termelni, ami egy háztartásban kell. Kis mennyiségben különlegességekkel is foglalkozunk, például okra, gumós édeskömény, vagy articsóka is terem nálunk. A répától a salátán keresztül a sárgadinnyéig. Vásárlóim nagy része kisgyermekes család, de korosztálytól függetlenül mindenki megtalálható, aki tudatosan táplálkozik. Sportolók, fiatalok, idősebbek, nők és férfiak egyaránt.

Tudatos a stratégia vagy aktuális igényekre reagálnak jellemzően?

– Ez-is, az-is. Tudatosnak azért mondanám, mert felmértük a lehetőségeket és az igényeket, de „ szezon” közben jött az ötlet, és nem voltam felkészülve a piacok mellett a megrendelésekre. Nem tudok személyre szabottan termelni, termelek amit tudok, és abból lehet választani, ami van. Hosszú távon a vevőimnek és nekem is az lenne a leghasznosabb, ha „felesleges” dolgokat nem ültetnék, de sok minden például azért kell, mert a növénytársítás a vegyszermentesség alapja. Az is fontos, hogy rendes kert legyen, ahol minden van, mivel mi is ebből a kertből élünk-étkezünk, vicces lenne, ha piacra kellene járnunk főzni-valóért. Munkásabb a biodiverzitás, mint a monokultúra, de hosszú távon csak ez fenntartható.

– Mire van igény? Mekkora és milyen jellegű rendeléseknek tud eleget tenni?

– Meglátásom szerint igény van arra, ami hazai, vegyszermentes, finom és ellenőrizhető, ami azt jelenti, hogy a vevő találkozhat a termelővel és megbizonyosodhat arról, hogy amit kap az az, ami. Idén kb. 20 család rendelt rendszeresen, azt gondolom ugyanezzel a technikával jövőre a dupláját ki tudom szolgálni a piac mellett. A piacot sem szeretném hagyni, valódi törzsvásárlói kör alakult ki, várnak és számítanak a tiszta ételre, de a jövő dönti el, mennyit tudok teljesíteni és/vagy melyik eladási forma kifizetődőbb

– Mekkora területre szállít, milyen gyakorisággal? És mi a rendelés módja?

– Egyelőre Cegléd, de maximum a törvény által behatárolt 40 kilométeres távolság lehetséges. Szállítás hetente kétszer, házhoz, a vevő által megadott mennyiségben. Mivel szerencsére piaci napra esik a budapesti Szatyor elosztó napja, így kis mennyiséget oda is tudok szállítani. Nagyon adok rá, hogy csak frissen szedett zöldséget vigyek, ez a piaccal kombinálva megoldható. Az útiköltség, az idő, és a szedés-előkészítéshez szükséges munka nagyban befolyásolja a szállítási lehetőségeket. A rendelések interneten keresztül, e-mailben történnek.

– Milyen reklámot használ?

– Szájhagyomány útján terjedt, a vevők kézről-kézre adtak. Itt fontos megemlítenem a ceglédi Idea Oktatási Központ és főleg Molnárné Lavicska Emese nevét, aki személyesen is nagyban hozzájárult a sikerhez. Több alkalommal bemutatkozási lehetőséget kaptam tőlük, helyet biztosítottak, megtűrték a ládáimat, nem bánták az illatozó fokhagymát. Az általuk szervezett kismamaklub volt az egyik alapja a kiszállítás megkezdésének. A növekedéshez elengedhetetlen lesz a megfelelő marketing, amit már el is kezdtem megtervezni, főleg a közösségi média által nyújtott lehetőségeket szeretném megragadni. Mivel vevőim nagy része kisgyermekes, tudatosan gondolkodó fiatal, így vállalkozásomat ott kell megmutatnom, ahol ők vannak, és ez főként az internet világa.

– Mi a fókusz – ár és gyorsaság vagy vevői elégedettség?

– Mindenek előtt a vevői elégedettségen, a frissességen van a hangsúly, de piaci áron adom az árut ami bizonyára sokat számít. Az árat a befektetett munkához szabom, amivel sok a babramunka, drágább, mint aminek csak a magját kell elszórni. Ezt mindenki érti és értékeli.

– Az üzleti koncepció bővíthető-e? Milyen módon? Gondolkodik-e esetleges együttműködésben, kapacitás-, piac-, illetve portfólióbővítésben?

– Természetesen bővíthető. Ahogy anyagi lehetőségeim engedik további fóliasátrak építésével, zöldségmosó berendezésekkel, gépesítéssel lehetséges, viszont őstermelőként nem lehet alkalmazottam, fizikailag többet dolgozni nem lehet. De azt gondolom, simán nőhetnénk: Kecskemét, Szolnok egyaránt 30 km távolság, belefér a törvényi keretekbe. Együttműködés elvileg lehetséges, a vegyszermentesség garantálása esetén. Viszont, ha nekem kell ellenőrizni a társamat, mikor dolgozom? Valamilyen szövetkezeti forma működhetne, de ez csak egy nagyon távoli gondolat, nem akarok nagyobbat fogni, mint amit meg is tudok tartani. Kapacitásbővítés? Szeretnék, mert már előfordult, hogy a saját magunk részére termelt áru is gazdára talált, így venni kellett, aminek a vegyszermentessége már megkérdőjelezhető. Mivel gazdaságunk elsődleges célja az önellátás volt eredetileg, így nem szeretnénk, ha visszájára fordulna. Vegyszermentesen az egy hektárnyi konyhakert folyamatos jelenlétet és rengeteg előre-gondolkodást, fizikai munkát igényel, bár a Tanyafejlesztési pályázatból megvalósított csepegtető öntözés hatalmas lökést adott. A fóliasátras termesztés másfajta munkát és meghosszabbított szezont jelent, jobban gépesíthető, ezért ebben az irányban szeretnék fejleszteni. Ha és amikor sikerül, ez kapacitás-bővülést is fog jelenteni, viszont ahhoz, hogy egy zárt rendszert vegyszermentesen tudjak fenntartani, még sokat kell tanulnom, és tapasztalatokat szereznem. Ebben az évben sikerült, és reményeim szerint fenn is tudom tartani a szelíd módszerekkel való növényvédelmet. A piacbővítést a házhozszállítás kiterjesztésével a piacra járás helyett tervezem, esetleg az erre a minőségre igényt tartó éttermek ellátását tudnám elképzelni.

– Elsőre úgy tűnik, őstermelő család tagjaként kézenfekvő a tevékenység. Meséljen a gazdaságról!

– Gazdaságunk 2004-óta működik. A cél az volt, hogy teljesen kizárjuk a hétköznapi bevásárlást az életünkből és magunk oldjuk meg az étkeztetésünket. Ez sikerült, olyannyira, hogy később már felesleget termeltünk aminek az értékesítésére a termelői piacok adtak lehetőséget. Állattartással és növénytermesztéssel foglalkozunk, vannak bikák, egy fejős tehén, ló, rackák és baromfiállomány. Gabonaféléket takarmányozásra és élelmiszer előállításra egyaránt termesztünk. Helyi óvodák és általános iskolák rendszeres vendégek a nyári időszakban, nappali táborokkal, tanulmányi kirándulás keretében látogatnak hozzánk és igyekszünk átadni egy kicsit ebből az életszemléletből.

– Mekkora a kert? És hogy zajlik a termelés, értékesítés?

– Jelenleg öt hektáron gazdálkodunk, melyből egy hektár szabadföldi termelés alatt áll, 600 négyzetméteren fóliasátor, a többi legelő és szántó. Teljesen vegyszermentesen termelünk, ami azt jelenti, hogy nem használunk műtrágyákat, talajfertőtlenítőket, érésgyorsítókat és mérgező permetszereket. Használjuk a természet adta anyagokat, hamut, növényi leveket, tejet, ásványokat, régi, bevált dolgokat, mulcsolunk, stb., de semmi, laboratóriumban készül, ismeretlen lebomlási folyamatú szert nem engedünk a kert közelébe. Beleszámítjuk a termelésbe az ezzel járó veszteségeket, de tudjuk azt, hogy hosszútávon megéri az egészségünk, a Föld és a vásárlók szempontjából.

– Az állattartás célja a hús vagy a tej?

– Csak saját célra illetve falusi vendég asztal keretében minimális mennyiségben tej, tekintve, hogy egy tehén van, a kevés felesleg nyers tejként talál gazdára. Gyümölcsökből, zöldségfélékből a téli időszakot figyelembe véve időben elkezdjük a befőzést és tartósítást, amit aszalással és befőttként érünk el. Olajban eltett aszalt paradicsom, paprika, darált zöldségek ételízesítőként való felhasználása és eltett dinnye, körte, cékla, tök, minden, amiből felesleg keletkezik. Úgy hiszem, amiből sok terem egy évben, abból sokra is lesz szükségünk, pl kitartó kánikula esetén kiváló minőségű és bőséges a sárgadinnye-termés, mivel ez a gyümölcs hűti a testet. Viszont a következő évben kevesebb, vagy alig terem, tehát érdemes befőzni, ha enni is szeretnénk. Persze, lehet kapni külföldit bármikor, de ki tudja, hol és mi módon termesztették, zölden szedték, vegyszerek érlelték, utaztatták, nálunk nem szokás ilyesmit fogyasztani.

– Tehát a portfólió része a falusi turizmus is, ami „kinyitja” a gazdaságot a látogatók előtt.

– Bárkit szívesen látunk, akit érdekel, hogyan élünk, hogyan gazdálkodunk. Rendszeres vendégeink vannak, leginkább Budapestről, a piaci törzsvevői kör, akik lejönnek egy-egy napra a családjukkal és besegítenek a kerti munkákba, befőzésbe, vagy csak leülnek a tópartra egy pecabottal és élvezik a csendet. A gyerekek ismerkedhetnek az állatokkal, szaladgálhatnak a végeláthatatlan mezőn, túrázhatnak az erdőben és kötetlenül érezhetik jól magukat.

– Hogy működik a piaccal való kapcsolat?

– Csináltunk az érdeklődőknek és az ismerősöknek egy facebook oldalt, ahol felvehetik velem a kapcsolatot, de még gyerekcipőben jár, illetve a termelői piacokon egyedi táblákkal vagyunk jelen, amin mindenféle elérhetőségünk fel van tüntetve, nemcsak a kapcsolat szerzés miatt, hanem főként az ellenőrizhetőség érdekében. A mai fura világban fontos tudatni az érdeklődőkkel, hogy nem szégyellem, ki vagyok, nem tűnök el, mint oly sokszor hallani a csalókról, minden adatom nyilvános, bárki bármikor ellenőrizheti, és engem is. A telefonszámom felveszem, a netes megkeresésekre válaszolok, és a címem is a táblán van. Amint már azt fentebb említettem, rengeteg ötletem van még, amivel a rendelést, vásárlást és kiszállítást egyszerűbbé tudnám tenni, de ezek még tervezés alatt állnak.

– Ahogy a honlapon hangsúlyozzák, a hagyomány fontos vezérfonal.

– Igyekszünk mindent az „ősök” szemléletében folytatni, használni és nem kihasználni a Földet, nem halmozunk és nem pazarolunk. Fahamut használunk talajfertőtlenítésre, csalánlével lombtrágyázunk. Ha a régieknek ment, nekünk is mennie kell. Sok mindent újra kell tanulni, sokszor a „tanulópénz” sem kevés, legkevesebb egy generáció teljesen kimaradt a paraszti lét folytonosságából. Vannak dolgok, amikről időnként le kell mondani, beüt egy betegség, ami valamelyik állományt tönkreteszi, a következő évre általában megtaláljuk a megoldást. Valaki valahol már rájött, vagy emlékezik, mit csinált a nagymamája ilyen esetben. Amikor nagyon elromlanak a dolgok, vissza kell menni az alapokhoz. Rontjuk magunk körül a természeti környezetet, de a természet csodálatos, megújul, ha hagyjuk. Ezen az 5 hektáron nem csak hagyjuk, de segítjük, amivel tudjuk. Faültetéssel, madarak etetésével, a pillangók életben hagyásával, a mérgező dolgok elutasításával. A magunk kicsi életterében próbálunk teremteni egy kis szeletet a valódi világból, növényekkel, állatokkal, tisztességes munkából származó jövedelemmel, aminek elégnek kell lennie.

– Megélhetés vagy hivatás?

– Megélhetésként indult, felmondtam a munkahelyemen és besegítettem a családi gazdaságban, de a piacon rájöttem, hogy többről szól, mint egy szolgáltatás. Az embereknek szüksége van a megbízható élelmiszerre és az igazi ízekre. A szülőknek fontos, hogy a gyerekeknek friss és egészséges alapanyagokból készítsenek. Ezt látva már hivatás és megteszem a tőlem telhetőt, hogy mindenkihez eljuthasson, akinek erre igénye van.

– Hogy érzi, gondolja, melyek az őstermelő fennmaradását segítő és hátráltató tényezők?

– Fennmaradást segíti, hogy aki parasztnak született, az is marad: föld nélkül élni nem tud. Van néhány elérhető pályázat az ilyen kicsi gazdaságnak is, sokat lendítenek vele egy-egy helyzeten, lásd öntözés, de a fejlődés szinte lehetetlen. Talán nem is baj, mert ha tudna nőni a gazdaság, már nem az lenne, ami most. Azzal kell beérni, ami ilyen keretek közt lehetséges, viszont így ismerem minden növényem, amióta kicsírázott, palánta lett. A hátráltatás pl az, hogy egyedül KELL csinálni, hiába a család, a fejlődéshez, sőt, egy idősebb személy esetében a fenntartáshoz is segítség kellene, ami viszont tilos. Hátráltató tényező a sok csalás, amikor őstermelő narancsot és banánt árul mellettem a piacon. Termelői piacon. Hogyan tudom magam hitelessé tenni, ha a szomszédom, ugyanazzal a papírral csapja be a potenciális vevőket? Hátráltatás, hogy mire nálunk kezd érni a málna, addigra tömve a piac a külföldi gyönyörű, ízetlen és olcsó málnával. Pedig aki csak egyszer is szedte, tudja, mennyire szúr. Amennyiért árulják, nem érdemes a magaméval összeszurkáltatni magam. Ugyanez a meggy, cseresznye, vagy bármi egyéb esetében is. A tanya, a termelőeszköz, a növénykultúra és a termés megvédésének óriási terhe erősen hátráltató tényező. Sosem lehet tudni, én aratom-e, amit ültettem, reggelre szét lesz-e hasítva a fólia oldala, mire hazaérek, röfögnek-e a disznók az ólban, eltűnt-e a motoros kasza. Riasztó, kamera, kutyák, mindennek költsége és fenntartása nagyon visszavetette a környékünkön a gazdálkodást, akik még nem költöztek el, már kis konyhakertet sem művelnek.

– Verseny vagy együttműködés van az ágazatban?

– Ezen a szinten nekem nincs konkurenciám, csak kollégáim, akik ugyanúgy dolgoznak. Finom kecskesajtot, vagy mézet hoznak a piacra, az ő vevőjük az enyém is, és fordítva. Szerencsére ők is így látják, így csupa jó hangulatú, kellemes piacot ismerek. A monokultúrás, több 10, sőt 100 hektáros termelőknél biztos más a helyzet, de arról nekem nem kell tudni.

– Milyen belső erősségek tartják fenn az őstermelőt?

– A föld szeretete. A jól végzett munka öröme. A tisztességgel szerzett megélhetés. A vevő elégedettsége. A nyugodt lelkiismeret, jó alvás, jó evés, a természetbeni élet, mindaz, ami 100 éve mindenki számára természetes és elérhető volt. Ma kiváltságosnak érzem magam, hogy minden éjjel láthatom a csillagokat.

– Mi az egyedi, megkülönböztető értékük?

– Az önállóság, a bármit megoldok kényszerű, de fontos képessége, a hagyományos életmód valódi fenntartása, a genetikai sokféleség, a biodiverzitás, az őshonos élőlények élőhelyen való megőrzése, egy civilizációs kataklizma esetén újrakezdés esélye, reggelig lehetne sorolni. Nyéki István, egy 80 éves székely bácsitól, aki büszkén mondta, hogy a honfoglaló nyéki-törzs fia!, aki manapság gyékényfonásból tengeti életét, idéznék frappáns választ a kérdésre: Ha a paraszt nem sza*ik, a város nem eszik!

agrotrend.hu / GG.

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook