Élelmiszer-feldolgozás, borászat, kereskedelem – mezőgazdasági vállalkozók lehetőségei Macedóniában

A mezőgazdaság területén is lát együttműködési lehetőséget Magyarország és Macedónia között Igor Esmerov. A Macedón Köztársaság magyarországi nagykövete a közelmúltban járt Pécsett. Ösztönözni szeretné a Szkopjei Egyetem és a PTE közötti együttműködést, különösen a közgazdaságtudományi és az orvosi karok között. Emellett szeretne nyitni a város vezetése felé is, vizsgálva annak a lehetőségét, hogy milyen partnerségre nyílhat lehetőség Pécs város, valamint vonzáskörzete és Macedónia között. A diplomata a mezőgazdasági vállakozókat kiemelt célcsoportnak tartja.

– Nagykövet Úr! Nagy érdeklődés övezte a közelmúltbeli pécsi látogatását, melynek célja az volt, hogy együttműködési lehetőségeket teremtsen, azok után kutasson. Miért Pécs?

– Pécs városa nagyon érdekes hely több nézőpontból is. Legelőször kiemelném, hogy a Pécsi Tudományegyetem a legrégebbi magyar egyetem, sok különböző karral, kiváló képzési programokkal, megfelelő gyakorlattal. Pécs és a megye nagyon híresek a szőlőtermesztésről is. Nekünk is vannak Macedóniában borrégióink, és ezt egy jó lehetőségnek tartom az együttműködésre a mezőgazdaságot és a szőlőtermesztést tekintve. Végül, de nem utolsó sorban Pécs egy csodás, nagy múltú város, pompás műemlékekkel, érdekes helyekkel, melyek a monarchia korát idézik.

– A látogatás meghozta a várt eredményeket?

– Igen, természetesen. Sokat hallottam Pécsről még a magyarországi kinevezésem előtt. Sok lehetőség van az együttműködésre, például testvérvárosi kapcsolat Pécs és Kavadarci között, amely az egyik legismertebb szőlőtermelő város Macedóniában, aztán a hallgatói csereprogram is egy lehetőség, valamint az itteni hulladékkezelési gyakorlat, amit több macedón önkormányzatnak érdemes lenne implementálni.

– Mennyire aktívak a magyar társaságok a macedóniai befektetések területén – összehasonlítva egyéb régióbeli országokkal? Mutatkozik-e növekvő trend?

– Jelenleg nagyon nehéz azt mondani, hogy lenne egy növekvő beruházási trend, ugyanakkor próbálunk kezdeményezni bizonyos együttműködéseket a helyi önkormányzatokkal egyes szinteken. Az indulásnál a tervünk, hogy megindítjuk a know-how technológia tapasztalatcserét a hulladékkezelés témakörben.

– Sokat hallottunk Macedónia mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási kapacitásáról. Lehet ez is egy együttműködési terület?

– Valóban, Macedónia az egykori Jugoszlávia területén mint a fő mezőgazdasági ország szerepelt. Mindig is hatalmas potenciállal bírt a gyümölcs- és zöldségtermelésben, valamint a friss és konzervált zöldségek exportjában. Az élelmiszer-feldolgozás is egyre fontosabb iparág hazánkban, hiszen felismertük, hogy az az ilyen termékek értéke gyakran magasabb, mint a friss produktumoké. A különböző országokból érkező befektetők kihasználják a kormány által kínált előnyöket – kedvezményes, 1 euro/m2 áron adunk bérbe állami földet, és az átlagos havi fizetés 300-350 euro. A Macedóniában termelt fő zöldségek és gyümölcsök a következők: káposzta, édes paprika, uborka, paradicsom, őszibarack, alma, dinnye, szilva, brokkoli.

– Tágyalásokat folytatott néhány helyi és nemzetközi szakemberrel, akik a fenntartható fejlődéssel és a fenntartható mezőgazdasággal foglalkoznak. Ismert, hogy ezen a területen jó tudásbázis van Magyarországon. Mi a jelenlegi állapot Macedóniában? Ön szerint van-e szükség kutatási, oktatási, üzleti és regionális fejlesztési kooperációra ezen a területen?

– Nagyon jó mezőgazdasági gyakorlattal bírunk, hagyományosan mi egy mezőgazdasági ország vagyunk nagyon jó tapasztalatokkal a korai zöldségtermesztés folyamatáról. Mint már említettem, akkor, amikor egész Európában a zöldségek még csak nőnek, Macedóniában már megvan a fogyasztható végtermék, akár 2 hónappal korábban. Ez az egyik legfontosabb előny, amikor a mezőgazdasági lehetőségekről beszélünk. A fenntartható fejlődés nagyon fontos terület, különösen a helyi közösségek fejlesztése, amelyek erősen limitált beruházási és gazdasági lehetőséggel rendelkeznek. Aztán elkezdtünk egy aktív együttműködést az oktatás terén, a hallgatói csereprogramokat szorgalmazunk és közös kutatásokat kezdünk a macedón egyetemek és a Pécsi Tudományegyetem között.

– Melyek lesznek a következő kulcslépések az együttműködés megvalósításához?

– Bár mind Magyarországon és Macedóniában magas színvonalú mezőgazdasági termelés folyik, vannak hiányosságok, melyeket használni lehet, mint például a termelési időszakbeli eltérést – például a káposzta Macedóniában nőhet már áprilisban, míg Magyarországon csak 2 vagy 3 héttel később történik ez meg. A magyar mezőgazdasági vállalatok és a befektetők vonzónak találhatják az élelmiszer-feldolgozási lehetőségeket is, és dönthetnek úgy is, hogy bővítik üzletüket zöldség- és gyümölcs csomagolással, fagyasztásssal és szárítással Macedóniában, és exportálják ezeket onnan az összes olyan országba, ahol Macedóniának szabadkereskedelmi szerződése van – a EU-országokba, a balkáni országokba, Törökországba, Ukrajnába és az EFTA-országokba – , ami körülbelül 650 millió emberhez való vámmentes szabad hozzáférést biztosít.

agrotrend.hu / G.G.