Agrárpiac
Piac
Ez lesz a jelentős érvágás! Kitiltotta a magyar sertéshúst már több külföldi ország is
Európai és ázsiai országok tiltották ki piacukról a magyarországi sertéshúst az afrikai sertéspestis-eset miatt. Várható a többi kereskedelmi partner korlátozása is.
Az afrikai sertéspestis (ASP) hazai felbukkanása – egy Heves megyében talált vaddisznótetemben mutatta ki a fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laborja – komoly következményeket hozott az Ázsiába szállító magyarországi sertéshús-exportőröknek. Annak ellenére, hogy – a Nébih nak.hu-nak megküldött tájékoztatása szerint – Magyarország egész területén ezt az egy ASP-esetet állapították meg.
– Harmadik országba irányuló sertéskivitellel kapcsolatban idáig a japán, a tajvani, a dél-koreai, a szingapúri és a szerb állategészségügyi hatóság tájékoztatta a magyar állategészségügyi szolgálatot az ASP miatt bevezetett importkorlátozásokról. Az elkövetkező időben várható a többi kereskedelmi partner korlátozása is.
Fontos kiemelni, hogy
amennyiben az exportbizonyítvány a szállítás feltételeként előírja az afrikai sertéspestistől való „országmentességet”, akkor április 23-tól semmilyen körülmények között nem lehet szállítást indítani
– közölte a nak.hu érdeklődésére a Nébih sajtóosztálya.
Az uniós előírásoknak megfelelően
a fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznótest és vaddisznóhús semmilyen formában nem szállítható ki.
A hazai főállatorvosi rendelkezések alapján a vaddisznótesteket kizárólag azok vizsgálatát követően, a negatív virológiai eredmény birtokában és csak a fertőzött területen belül lehet felhasználni.
A házisertések pedig
csak az illetékes járási hivatal előzetes engedélye alapján, az elvégzett vizsgálatok kedvező eredménye után szállíthatók ki a fertőzött területről, de csak magyarországi célállomásra.
A fertőzött területen a járványügyi szakemberek fokozottan ellenőrzik házisertés-állományokat, s azt is, hogy a gazdák úgy tartják-e a disznókat, hogy azok ne érintkezhessenek a vaddisznókkal.
A korszerű telepeken kizárt, hogy a házi sertés érintkezzen a vaddisznóval, de nem megfelelően körbekerített háztáji gazdaságokban ennek nagy a kockázata.
Az üggyel kapcsolatban Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a Népszavának azt nyilatkozta, hogy valószínűleg Ukrajnából, vagy Romániából származó fertőzött sertéshúsból készített terméket hozhattak be átutazók, és a hulladékba került maradékból ehetett a később elpusztult jószág.
– Mivel nem házi sertésben találták meg a kórokozót, attól nem kell tartani, hogy egy legálisan működő, a szabályokat betartó húsfeldolgozó üzembe fertőzött alapanyag kerülhet be – hangsúlyozta a NAK-alelnök.
– Így közvetlen kihatása a hazai élelmiszerpiacra ennek a fertőzésnek egyelőre nem lesz.
A magyarországi húsfeldolgozók számára viszont jelentős érvágás a tilalom. Egyelőre csupán Szingapúrral van esély a regionalizációról megegyezni. Ha nem regisztrálnak újabb sertéspestises esetet, a korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik a szingapúri piac.
Az ázsiai vevők kiesése rendkívül érzékenyen érinti a hazai húsfeldolgozókat.
Az utóbbi években ugyanis az árbevétel alapján Japán lett a fő piacuk, onnan származott az árbevételük negyede, 76,2 millió euró. Tajvan és Dél-Korea a hatodik, illetve a tizenegyedik helyen áll ebben a rangsorban.
agrotrend.hu / nak.hu