Agrárpiac
Piac
Ez kell, hogy az agrárexport tovább fejlődjön: hatékony termelés, korszerű termékválasztás
A termelés hatékonyságának fejlesztése és a termékválaszték korszerűsítése a legfontosabb az agrárexport további fejlődése szempontjából – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaság „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján. Az eseményen a NAK szakértői is jelen voltak.
Az agrárexport 2010. és 2017. január-augusztusi időszaka között kétharmadával növekedett, pontosan 64 százalékkal, ami 2 299,2 millió eurós többletet jelent. Az agrárimport közben 60,4 százalékkal, 1390,8 millió euróval haladta meg a 2010. január augusztusi szintet, ennek köszönhetően a külkereskedelmi többlet 70,4 százalékkal, 908,4 millió euróval volt magasabb – mutatott rá Nagy István a „Versenyképesség- Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferencián a Világgazdaság beszámolója szerint.
A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese az agrárium versenyképességével foglalkozó panelbeszélgetésen kiemelte, hogy
az agrártermékek részesedése a nemzetgazdasági exportból 2016-ban 8,6 százalék volt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt a bruttó hozzáadott értékből 6,6 százalékot jelentett.
Mint mondta az agrárexport jövőbeli továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték korszerűsítése jelenti. Ehhez – tette hozzá – nélkülözhetetlen
- a technológiai fejlesztés,
- a digitalizáció növekvő mértékű használata,
- a tudásátadás és az innováció ösztönzése,
- a termékpályák szervezettségének fejlesztése,
- és a termelés hozzáadott értékének növelése.
Kulcsfontosságúnak nevezte emellett a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztését. A 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazai és uniós forrásokból mintegy 300 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon – tette hozzá.
Emellett fontos a márkaépítés, mivel jelenleg a magyar agrártermékek jelentős részét külföldön feldolgozzák és az adott ország termékeként kerül forgalomba, valamint a feldolgozott termékek körében is kevés a külföldön igazán ismert márka. Ezért a magyar beszállítók könnyen lecserélhetők.
A beszélgetésen szóba került a birtokszerkezet alakulása, s az, hogy a kis- vagy a nagy gazdaságok fogják inkább javítani a magyar termelékenységet. Nagy István szerint e téren 2010-óta kedvező változások történtek, jelentősen nőtt az életképes méretű kis és közepes gazdaságok száma és az általuk művelt mezőgazdasági terület.
A birtokméret optimuma a mezőgazdasági tevékenység típusától függ – más egy szántóföldi növénytermelés és más egy ültetvényes kultúra, vagy éppen a hajtatott zöldségtermesztés esetében – világított rá. Emlékeztetett, hogy a birtokszerkezet javítása érdekében a magyar kormány meghozta azt a döntést, hogy 1200 hektár feletti földhasználók esetében egységes területalapú támogatás egyáltalán nem kerül kifizetésre. Hozzátette: a családi gazdaságok, a kis- és közepes gazdaságok fejlődésének feltétele, hogy erősödjön a piaci orientációjuk és a hatékonyságuk, legyenek képesek a helyi és regionális piacok ellátására.
A piaci alkuerő és a termelés hatékonyságának növelése, a piac által elvárt nagy mennyiségű, homogén árualap előállításának feltétele, hogy a gazdálkodók hozzanak létre termelői együttműködéseket, horizontális integrációkat – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A termékpálya egészének fejlődése szempontjából pedig a vertikális integráció térnyerése jelenthet további előrelépést. Az ebben részt vevőket kisebb mértékben érik el a piaci zavarok hatásai, valamint hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a piac által elvárt mennyiségi és a minőségi elvárásokhoz.
Dúl Uldó Endre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője mindezt alátámasztva hozzátette:
nem csak a gazdaság mérete számít. A világpiacon nem cégek, hanem termékpályák vannak egymással versenyben. Minden méretű cégnek megvan a létjogosultsága a piacon, egyszerűen a piac szervezettségén kell javítani.
A kamara feladata pedig éppen az, hogy ebben segítsen – tette hozzá. A húsfeldolgozás mindig is exportorientált volt. A legnagyobb gond, hogy ma is főként élőállatot, vagy alacsony szinten feldolgozott terméket exportálunk. Egyetértett az államtitkárral, hogy e területen mindenképpen javítani kell.
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályának vezetője rámutatott: pillanatnyilag 30-35 százalékán mozog a teljesítőképességének a kertészeti ágazat. A mostani vidékfejlesztési programmal viszont komolyan elindult a fejlődés, és a kamra megteremtheti a lehetőségét az összefogásnak is.
"A legnagyobbat a jelenleg 400 milliárd forintos termelési potenciállal bíró kertészeti ágazat területén tudnánk előre lépni, ha sikerül javítani a versenyképességi feltételeken. A Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) amelyekből nagyjából hetven darab működik, jelenthetik a kulcsot ehhez, azt a szervezeti formát, amelyben már összefogottan tudnának fellépni a termelők."
Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a kamara felügyeletével elkészül a jégeső elhárító rendszer, amely jelentősen javíthatja a hazai termésbiztonságot. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat ma egy fillér támogatás nélkül a legfejlettebb uniós tagokkal is versenyképes lenne ha megoldódna az öntözés kérdése. Szerencsére – folytatta – e területen is komoly munkát fejt ki immár a NAK. Hozzá kellene nyúlni emellett az áfához is, ami nagyban csökkentené a feketegazdaság jelenlétét.
agrotrend.hu / vg.hu