Fordulatot hozhat a hagymapiacon az uniós támogatás?

Az áruházak többsége évek óta olcsó importhagymát kínál, a hagyományos magyar fajtákkal pedig csupán egy-két kisebb piacon találkozhat a fogyasztó. A versenyképes termelést az öntözhető területek alacsony száma is nehezíti, a gazdálkodók abban reménykednek, hogy az európai uniós forrásból finanszírozott korszerűsítő beruházások lökést adnak az ágazat fejlődésének.

Bár a magyar gasztronómia gyakorlatilag a vöröshagymára épült, a makói fajta pedig egyike azon kevés friss zöldségfélének, amely bekerült az Európai Unió eredetvédelmi nyilvántartásába, a hazai termesztés gyakorlatilag a harmadára csökkent, a belső fogyasztás pedig egyre inkább az importra korlátozódik. Míg a rendszerváltáskor 6000 hektáron foglalkoztak vöröshagyma termesztésével az országban, ma már csupán 1800-2000 hektáron terem a zöldségből – hívta fel lapunk figyelmét Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint Magyarország friss vagy hűtött vöröshagyma külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Az elmúlt években jelentős importra szorult az ország, rendre több ezer tonna kerül a külföldi piacokról a hazai boltokba. – A legtöbb vöröshagymát Németország és Hollandia szállítja hazánkba. A hazai hagymatermesztés a rendszerváltás után kezdett visszaszorulni, a 2004-es európai uniós csatlakozás után pedig drasztikusan lecsökkent. Miután beléptünk az unióba, tömegével jelentek meg a nagy multinacionális üzletláncok, amelyek a drágább magyar hagyma helyett olcsóbb exporttal töltötték fel polcaikat – jegyezte meg a szakember. Szavai szerint a külföldi hagyma 35-40 forintos kilónkénti áron beszerezhető, amit a csomagolás után 120-130 forintért kínálnak az áruházakban. A hazai gazdák azonban ilyen alacsony áron nem tudják megtermelni a hagymát, az önköltség 100 forint felett van, így 130 forintnál olcsóbban nem éri meg eladniuk.

A terméktanács elnöke szerint a vásárlók közül csak nagyon kevesen keresik a magyar fajtát. Aki pedig mégis ragaszkodik a makói vöröshagymához, annak komoly utánajárást igényel a beszerzése. Az átlagos vásárló által látogatott áruházakban nem kapható. Általában a nagybani piacokon és a kisebb vásárokon értékesítik a termést a gazdálkodók. Bár a külföldi érdeklődés időről időre megélénkül a prémium minőségű termék iránt, amikor azonban szóba kerül az ár, a legtöbbször meghiúsul az üzlet. A magasabb árat még a nagyobb vásárlóerővel rendelkező külföldi vásárlók sem hajlandóak megadni.

Ez az egyik oka annak, hogy a Makó környéki hagymatermesztés is hanyatlásnak indult. Fekete János szerint korábban több esetben is előfordult, hogy a hagymát nem tudták eladni a gazdák, és végül a szemétdombon kötött ki. – A gazdálkodók bíztak abban, hogy idővel felmegy majd a hagyma átvételi ára, erre azonban nem került sor, így végül kénytelenek voltak kidobni a termés egy részét. A következő évben pedig felhagytak a termeléssel – jegyezte meg a terméktanács elnöke.

Azokban a gazdaságokban, ahol még foglalkoznak vöröshagyma-termesztéssel, a hagyományos magyar fajták helyett importvetőmagot használnak, mivel a magyar vöröshagyma előállítási költsége nagyon magas, a hozamok pedig messze elmaradnak a külfölditől. Míg a makói fajtákból egy hektárról legfeljebb 40 tonnát lehet betakarítani, a Hollandiában kifejlesztett, bőtermő vetőmag egy hektáron 60-70, egyes esetekben 90 tonnás termést hoz.

Jó eredményt csak öntözéssel, korszerű technológiával lehet elérni, a Dél-Alföldön, Makó környékén ugyanakkor nagyon kevés az öntözhető terület. Fekete János szerint egy olyan öntözési hálózat kiépítésére lenne szükség, amelynek köszönhetően a kisebb gazdaságok vízellátása is biztosítható. A gazdálkodók egyedül abban bíznak, hogy a kertészeti ágazatnak nyújtott európai uniós támogatások a hagymatermesztésben is előrelépést eredményeznek majd. Az öntözésfejlesztés miatt egy makói szárítóüzem kiépítését szorgalmazzák. – Reményeink szerint ez újabb lendületet adna a hagymás gazdáknak, és az összefogást is ösztönözné – tette hozzá a terméktanács elnöke.

magyaridok.hu