Agrárpénzek

Piac

Gabonapiaci elemzés – a hangsúly a kukoricára kerül át

Előző összefoglalásunk zárásaként az a vélemény fogalmazódott meg bennem, hogy a búza esetében inkább valószínűbb az árak csökkenése, semmint az erősödés a világpiacon.

Ez a véleményem arra is alapozódott, hogy van még két olyan mutató, amit rendszeresen figyelembe vesz a kereskedelem. Ezért ezt a két mutatót is feltüntető ábrákkal kezdem most elemzésemet. Amint az mindenki számára világos lehet, a készlet jelenti a biztonságot és az, hogy mennyi áru áll rendelkezésre egy-egy szezon végén, az a piacok idegességét vagy éppen nyugodtságát nagy mértékben meghatározza. Ezért is tartom érdekesnek, ami az alábbi ábrán jól látható, hogy a búza esetében ez a szám a 2015/16-os szezon folyamán tovább fog nőni, előrevetítve azt is, hogy a búza esetében a felhasználók is nyugodtan várhatják a következő évet, nem valószínű, hogy később hiánnyal szembesülnek.

A másik szám, amit említeni tartok érdemesnek a készlet relatív nagysága. A felhasználás arányában mért adat mutatja, hogy a jelenlegi és a jövőbeni készletek a világ éves búza szükségletének 1/3-át fedezik, amit másképp megfogalmazva úgy is mondhatunk, 4 hónapra elegendő búza van a raktárakban. Most arra nem szeretnék kitérni, hogy ez persze nem egyenletesen oszlik el a világon, de az önmagában megér egy cikket.

A szeptemberi áralakulás némileg tükrözi is a leírtakat, nem következett be jelentős áremelkedés és a hazai piacon lejjebb ment a jegyzés decemberre is és a fizikai piacon.

Áttérve a kukorica helyzetére és a múltkori gondolatmenetet követve arra juthatunk, hogy ott viszont a helyzet fordított – inkább a kereslet növekedése határozhatja meg a következő hónapokat és a kínálat visszaesése miatt nem zárható ki a folyamatosan tartott vagy akár az enyhén erősödő piac sem. Mindez Európára különösen érvényes, hiszen itt következik be a legjelentősebb változás. Pánikra azért semmi ok – kukorica is lesz bőven!

Az USDA adatai alapján nem fog tovább emelkedni a készlet – a felhasználás meghaladhatja a következő szezonban a termelés szintjét és ez jellemzően az árak stabilizálódása irányába mutat.

Azt azért nem gondolom, hogy a 2010-es évhez hasonló hisztéria alakulna ki, a cikkem elején említett mutatók alapján a jelenlegi helyzet sokkal nyugodtabb.

A most kezdődő szezon induló készlete mintegy 50 %-kal magasabb, mint amivel a 2010/11-es évet zártuk és az akkor kb. 1,5 hónapra elegendő átmenő készletekkel szemben most több mint 2 hónapra elegendő áru van a raktárakban.

Az elmúlt hetekben is tükröződött a kiegyenlített helyzet, az évet felölelő árgrafikon is inkább azt mutatja, hogy csökkentek az árvárakozások. Európában ez kevésbé volt drasztikus, de az Egyesült Államokban annál inkább.

A június közepén bekövetkezett megugrásig a jegyzés csökkenése 12%-os volt a Chicago-i tőzsdén , míg a párizsi tőzsde jegyzése kb. 9%-kal esett. A Barchart.com diagramján az is látható, hogy nyáron nagyon történt valami és a korábbi helyzet alapvetően megváltozott. A zöld vonal jelzi a CBOT (Chicago-i tőzsde) cent/bushel-ben kifejezett értékét és ez szépen kirajzolja a pánik jellemzőjét – amit 6 hónap alatt ledolgozott a piac, azt két hét alatt vissza is szerezte, sőt azon túl is szaladt.

A fekete vonallal jelölt és az Európában jellemző helyzetet tükröző vonal nagyobbat ugrott és kevesebbet korrigált utána és ez az elmúlt napokig így is maradt.

Az ok, hogy június elejétől volt szó a szárazságról és a termés csökkenéséről és ez Európát jobban érinti, mint az Egyesült Államokat. A grafikon másik „jelentése” vagy üzenete, hogy a gond inkább Európában van, semmint másutt és emiatt tartósan a fekete vonal a zöld fölött maradhat. Ezt most úgy jelentkezik az árakban, hogy az európai árszintek tovább maradtak az év elejei jegyzések fölött, de amint „rendeződik” a helyzet, úgy vissza is áll a korábbi várakozásoknak megfelelő szintekre a jegyzés.

Szövegdoboz: Forrás: Barchart.com

Az itthoni helyzetre ez azzal a hatással lehet, hogy a tavalyinál jóval kisebb termés ellenére sem lesz jelentős éremelkedés az árakban. Nagyon sok függ most attól, hogy ténylegesen mennyi ó-termésű áru van még, de az már most is egyértelmű –szerintem-, hogy jelentős az a volumen, aminek exportra kell majd kerülnie. Ez meg azt jelenti, hogy az export árakból kell visszaszámolni az itthon elérhető eladási árat.

A kulcskérdés, hogy ami exportra megy majd illetve, exportra kell, hogy kerüljön, az hova kell, hogy kerüljön. Az összes lehetőséget nem lehet számba venni, de a döntő kérdés úgyis az, hogy az áru Európán belül marad-e vagy sem.

A különböző források alapján valószínűsítem, hogy termésünk közelebb lesz a 6 millió tonnához, mint a 6,5-eshez, de az elmúlt napokban kapott elsőkezes termelői információk alapján nem gondolom, hogy ez alá kerülne. Igaz, jórészt a Duna mellett illetve attól nyugatra jártam, de a kapott hírek alapján reálisnak tartom a lenti grafikonon feltüntetett adatot.

 

A kérdésre válaszolva és a fentiek alapján szerintem a többlet elhelyezése megoldható hagyományos EU-n belüli piacainkon.

Ezek alapján a versenyhelyzet nem a FOB Fekete tengeri árakkal szemben alakul ki, hanem az Európán belüli rendeltetési helyekre történő szállítások árszintjével szemben. Ez igen nagy különbséget jelenthet. A mai állapot alapján ezért nem tartom „ördögtől valónak” azt a gondolatot, hogy a kukorica értékesítésében érdemes még várni kicsit. Nem mindenkinek és nem a végtelenségig, de most az a véleményem, nem kell kapkodni.

Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy ma Dunai kikötőbe történt szállítással illetve vasúti kocsiba rakottan számolva a reális árat tükrözik a budapesti tőzsdei jegyzések. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a későbbi szállítások többlet-költsége mellett többlet-bevétel is jelentkezhet… Így szerintem a kukorica ára a betakarítást követően enyhén emelkedhet és a mostanihoz képest 2 000 – 3 000 Ft/to-val magasabb ár is kialakulhat a jövő év elején.

 

Bidló Gábor

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook