Agrárpiac

Piac

Halgyárakban készül az afrikai harcsa

Hiába lett a Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a harcsa az év hala Magyarországon, az asztalokra legföljebb a hal afrikai jelzővel ellátott fajtája jut. A szürke vagy lesőharcsának nevezett, őshonos hazai ragadozó halból ugyanakkor szinte kimutathatatlanul kevés fogy. A halasoknál is csak ritkán bukkan fel, és az éttermek többségében sem juthatunk hozzá. Afrikai harcsa ugyanakkor mindenhol kapható.

Ez nem is csoda, akkora mennyiséget termelnek az afrikai harcsából Magyarországon, hogy exportra is bõven jut belõle, leginkább Lengyelországba és Olaszországba szállítanak – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Haltermelõk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke. És hogy miért e népszerûség a termelõk részérõl? Elsõsorban azért, mert iparszerûen felnevelhetõk az afrikai harcsák. Mint azt a Magyar Haltani Társaság elnökétõl, Harka Ákostól megtudtuk, az afrikai harcsa kibírja, ha nem természetes környezetben tartják, hanem rendkívül mostoha körülmények között. Ettõl függetlenül mindkét szakember kiemelte, alapvetõen jó ízû halról van szó, ha a termelõk odafigyelnek a minõségre. A kérdés csak az, hogy odafigyelnek-e.

Afrikai harcsát Németh István szerint nyolc helyen „termesztenek” az országban. Hatalmas, meleg vizes medencében nevelik az állatokat, amelyek szorosan egymás mellett, szinte mozgás nélkül nõnek fel. Egyetlen szükségletük, hogy csak 17 fokosnál melegebb vizet viselnek el, de a táplálásuk nem igényel nagyobb odafigyelést. Így az idehaza felnövõ afrikai harcsák egész életükben csak tápoldatot esznek. Németh István elmondta, így másfél–három kilogrammosra nõnek, mielõtt a halpultra kerülnének. A természetes vizekben élõ, õshonos fajták általában három–öt kilós tömeggel kerülnek kereskedelmi forgalomba, de nem ritkák a százkilós példányok sem.

Magyarország Európán belül vezetõ pozíciót foglal el az afrikaiharcsa-termelésben, a nyolc gazdálkodó 2500 tonna halat állít elõ évente. Szürke harcsából ennek az ötödét tenyésztik. Németh István szerint fontos különbséget tenni a termelés és a tenyésztés között. A halgazdaságban felnövõ szürke harcsát mindössze egyéves koráig etetik táppal, utána viszont kishallal, szúnyoglárvával, békával tápláljak. Így természetesen nemcsak a hús minõsége lesz jobb, de az ára is magasabb – hazai pénztárcával szinte megfizethetetlen. Ennek megfelelõen 80 százalékban exportálják a halat, leginkább Németországba és Ausztriába. Ugyanez a sorsa a magyar fogasnak és süllõnek. Egy kilogramm feldolgozott, filézett lesõ- vagy szürke harcsa a kereskedõknél legalább 3000 forintba kerül. Ugyanez az afrikai konkurensbõl 1800-ba. A tógazdaságoknál elõfordul, hogy mindössze 600 forintot kell fizetni az élõ afrikai harcsa kilójáért.

A magyar éttermek és csárdák jelentõs többségében afrikai harcsát vagy pangasiust szolgálnak fel harcsa néven, sokan ezt azonban elfelejtik feltüntetni – mondta a lapnak a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke. Molnár B. Tamás hozzátette, az afrikai harcsa olcsó tömeghal, amelyet el lehet készíteni jól és rosszul is, de nagy probléma nincs vele. Kiemelte, a szürke harcsa bizonyos idõszakokban iszapízû, szinte ehetetlen, tehát ez sem garancia arra, hogy jó minõséget kapunk. Hozzátette, sokan Olaszországba járnak ki horgászmódszerekkel szürke harcsát fogni, amelyet aztán hazahoznak, és eladják pesti vásárcsarnokokban.

agrotrend.hu/mno

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook