Hátráltatja a hatékonyabb termelést a bizalomhiány

Alapvető különbségek vannak a kertészeti ágazatban dolgozó őstermelők, a magyar vállalkozások és a külföldi tulajdonú cégek termelési módszerei, infrastruktúrája és célpiacai között

– mutatott rá egy minapi konferencián Makay Miklós, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. munkatársa. Míg az őstermelők például a helyi piacokra, a magyar közepes vállalkozások a nagybani piacokra szállítanak, esetleg önállóan exportálnak, addig a külföldi cégek árui szinte kizárólag az uniós áruházláncok logisztikai bázisain kötnek ki – idézi Makayt a Világgazdaság.

fotó:123rf

A termőhelyek megválasztásában és az infrastruktúrában is nagyok az eltérések: ami az őstermelőknél teljesen esetleges, az a hazai cégeknél a gyengétől a legigényesebbig fordul elő, míg a külföldiek csak a legjobb termőhelyeken gazdálkodnak, kizárólag külföldi szaporítóanyagokat vásárolnak, és a legmodernebb technológiákat alkalmazzák.

A szaktanácsadásért a magyar gazdálkodók nem szívesen fizetnek, az együttműködéssel pedig csak próbálkoznak, de alapvetően nem bíznak meg senkiben – nevezett meg néhány jellemzőt, amely hátráltatja a hazai gazdálkodók hatékonyabb termelését. Makay szerint a 27 százalékos áfa a versenyképesség szempontjából nagy probléma, itt az ideje, hogy a zöldség- és gyümölcstermékek áfája is bekerüljön abba a körbe, amelyet csökkent a kormány.

A konferencián Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója nagy eredménynek nevezte, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása folyamatosan emelkedik, és tavaly elérte a 2600 milliárd forintot, de arra is emlékeztetett, hogy ez a fejlett nyugat-európai országok agrárkibocsátásának 60, az észak-amerikai teljesítménynek pedig csupán 50 százaléka.

agrotrend.hu / vg.hu