Hiába nyereséges a burgonyatermesztés, ha nem biztosított az értékesíthetőség

A késői tavasz, a szárazság, illetve a hektikus csapadékeloszlás visszavetette a várható hozamot. A szezonból hátralévő 2 hónapban elengedhetetlen az öntözés – tette hozzá a burgonyakutatás- és nemesítés szakértője.

Dr. Polgár Zsolt

– Hektikus időszakot élt meg idén a mezőgazdaság – az időjárás és a kórokozók, betegségek nem kímélték a növényeket. Hogy áll a burgonya a növényfejlődésben?

– Jelenleg a 2017. évi hazai burgonyatermesztési szezon közepén tartunk. A termésterület újfent csökkent, kb. 16-17 ezer hektár burgonya van az országban. Ezen belül viszont nőtt a korai burgonya aránya. A tavasz a hosszú tél után késve indult és rendkívül kevés tartaléknedvességgel a talajokban. Az általános szárazság, illetve a térben és időben egyenetlen csapadékeloszlás – párosulva a májusban berobbanó kánikulával – extrém évet eredményezett. A gyomirtások, alapkezelések rendszerint nem áztak meg, ezért vagy már márciusban, áprilisban öntözni kellett, vagy felülkezelésre volt szükség, aminek a hatékonysága a rendelkezésre álló hatóanyagok szűkössége miatt általában nem kielégítő. A hőség miatt a növények hirtelen növekedtek, hamar generatív fázisba mentek, elöregedtek, kisebb lombot neveltek, a sorok nem, vagy nem teljesen záródtak. Júliusra gyakori látvány lett az elgyomosodott burgonyatábla.

– A késői ültetésnek is megvan a hatása.

– A késői ültetés miatt a legtöbb fajta gumókötése belecsúszott a súlyos aszályba. Ez csökkentette a tövenkénti gumószámot, ami kisebb terméshez vezet, illetve később – kedvező körülmények között – könnyen a gumók túlnövését eredményezheti. A burgonyabogarak áttelelését nem gátolta a téli komoly fagy. Erős fertőzés volt már májustól, és több helyről jelezték a kollégák az általánosan használt hatóanyagok hatékonyság-csökkenését. Gyakran két-három hatóanyag egymás utáni kijuttatására is szükség volt a kívánt hatás eléréséhez.

Öntözetlen körülmények között a burgonyavész (fitoftóra) fertőzéssel az idén eddig nem kellett számolni. Ellenben felerősödött az alternária és a talajlakó gombák (rizoktónia és fuzárium) okozta fertőzésveszély. Ez utóbbiak ellen csak okszerű vetésforgóval (gazdanövények kizárása) és egészséges vetőgumó használatával lehet védekezni.

fotó:Pixabay

Helyenként a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék okozott gondot. Vízzel túltelített talajban kinyílnak a gumók légzőnyílásai, ami kaput nyit a kórokozóknak. A sztómák későbbi beszáradása pedig rontja a gumók küllemét, eladhatóságát. Hasonló problémát okozhat a szakszerűtlen, túl nagy adagú, vagy egyenetlenül kijuttatott öntözővíz is. Ilyen, a burgonya számára stresszes évjáratban kimondottan nagy jelentősége van a helyes fajtaválasztásnak, a szakszerű növényvédelemnek és tápanyag-utánpótlásnak.

– Milyen a várható termés minőség és mennyiség szempontjából?

– Az országos termésátlag – köszönhetően az időjárási anomáliáknak – várhatóan alacsonyabb lesz, mint a tavalyi (kb. 24-25 t/ha). Az előre becsülhető teljes termés kb. 400-450 ezer tonna lesz. A megtermelt burgonya minősége termelőnként és fajtánként változhat. A korai fajták esetében, amelyek még jól tudták hasznosítani a tavaszi talajnedvességet, illetve intenzíven, öntözve termelték őket, kiváló volt a minőség és a termésmennyiség egyaránt.

A fajták közül örvendetesen tovább nőtt a Balatoni rózsa részaránya, ami a vetőtermesztésben mára átvette az első helyet. Mindez a fajta magas termőképességének, kiváló minőségének és rezisztenciáinak, több éves visszaültethetőségének az eredménye.

– Júliusban mit tehetnek még a termelők a minőségért?

– A középkorai-kései fajták esetében még kb. 1,5-2 hónap hátra van a tenyészidőszakból. Ezeknél a fajtáknál az elfogadható termésmennyiséghez és -minőséghez elengedhetetlen az öntéses technológia. Itt ügyelni kell az egyenletes öntözési fordulókra és szórásképre, a talaj és hőmérsékleti viszonyokhoz igazodó optimális víznorma megválasztására. Ideális a csepegtető, vagy mikroszórófejes öntözés, maximum 30 mm/alkalom víznormával, kb. 7-10 napos fordulókkal, a 65-75 %-os talaj vízkapacitás fenntartásához.

fotó:Pixabay

Lehetőleg a hajnali, délelőtti órákban öntözzünk. Ha hibázunk, babásodás, üregesedés, gumórepedés, újranövés és hasonló minőségi probléma lesz a következmény, ami nagyban ronthatja az értékesíthető termés arányát. Ügyelni kell az alkalmazott növényvédelmi technológiára is, elsősorban a fitoftóra és alternária kártételét megelőzendő: hatóanyag rotáció betartása, kontakt és felszívódós szerek kombinálása, záró kezelés megválasztása a gumók védelmét is segítve.

– Van feladat, és a kártevőkről még nem is beszéltünk, melyek ellen kötelező a védekezés.

– Sajnos az országban folyamatosan terjed a ralsztóniás barnarothadás okozta karantén fertőzés. A baktérium elsősorban öntözővízzel, talajjal és a vetőgumóval terjed. Számos felszíni vízforrásunk emiatt már nem használható a burgonya és rokonai öntözésére. Védekezni csak megelőzéssel, a farmhigénia növelésével és fúrt kutak használatával lehet. A klíma további melegedésével, ill. az import növekedésével várható újabb kártevők és kórokozók megjelenése, terjedése is az országban, pl. baktériumos gyűrűsrothadás, burgonya moly és burgonya bolha.

– Van-e eltérés az ország területei között?

– A hőség a teljes országot sújtja. Az aszály, illetve az időszakos víztöbblet azonban lokálisan nagyon eltérő mértéket ölt. Pl. Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyékben egyenletes a súlyos aszály, míg az Alföld egyes részein, Észak-kelet Magyarországon az aszály mellett a hirtelen lezúdult nagy esők okoztak pangó vizes problémát, talajeróziót. Keszthelyen például a tenyészidőszakban július közepéig mindössze 90 mm csapadék hullott, az is közel 20 részletben! A burgonyák gyakorlatilag egyszer sem áztak meg „tisztességesen”.

– Vajon a kutatás, illetve a nemesítés mint opció milyen szereppel bír a rezisztencia érdekében?

– A burgonyatermesztők tudják, a burgonya sekélyen gyökerező stresszérzékeny növény. Számos kórokozója, kártevője van. A változó klimatikus és kórtani viszonyokhoz való technológiai alkalmazkodásban kiemelt jelentősége van a helyes fajtaválasztásnak. Vannak a technológia egyes elemeire (pl. talajművelés minősége, a talaj kötöttsége, tápanyag és vízigény, egyenletes vízellátás, növényvédelem, stb.), jobban, ill. kevésbé érzékeny (toleráns, rezisztens, illetve érzékeny, fogékony) fajták.

A termelők számára fontos az alapos fajtaismeret. Új fajtát próbatermesztés nélkül nagyobb területen termeszteni felelőtlenség. Tudjuk, a fertőzött növények abiotikus, tehát környezeti stresszérzékenysége még súlyosabban jelentkezik, mint az egészségeseknél. Pl. vírusfertőzésnél a növények jóval érzékenyebbek a vízhiányra, a magas hőmérsékletre és így a fokozott terméscsökkenés mellett gyakoribbak esetükben a gumóminőségi problémák is.

– Hogy alakul a burgonya pozíciója a hazai fogyasztói piacon?

– A hazai burgonyafogyasztás kb. évi 56 kg/fő, az utóbbi időben némileg csökkent. Oka, az alap élelmiszerek közti verseny fokozódása, különösen a félkész termékek piacán. Itt meglátszik a hazai feldolgozóipar teljes hiánya. Egyébként a hazai fogyasztó ragaszkodik a rózsa héjú, sárga húsú, nem lisztes, tehát „B” típusú fajtákhoz. A fajtaválaszték bőséges, s mióta a fajtanév feltüntetése kötelező, ezzel a fogyasztók élhetnek is.

A korai éréscsoport két vezető fajtája a keszthelyi Balatoni rózsa és a holland Red Scarlet. Jelentős területen termesztik még az Amorosa és Marabell fajtákat, illetve növekvőben van egy új keszthelyi fajta, a Botond termesztése. A középérésű kategóriában kiemelhető a holland Roko, a keszthelyi Hópehely, és még mindig jelentős a szintén holland Desiree és a német Agria termesztése is. Ez utóbbiak területe azonban várhatóan csökkenni fog öntözési igényük és stresszérzékenységük miatt.

– Milyen a piac dinamikája? És a felsorolt tényezők hogyan hatnak az árképzése?

– Az év februárjára, mint a korábbi években is, lényegében elfogyott a hazai étkezési burgonya. Az átvételi árakat az import viszonylag magasan tartotta. Az idei év tapasztalatai alapján a hajtatott fóliás és a szabadföldi fátyoltakarásos korai újburgonya aránya már meghaladta az optimálisat. Az a hihetetlen helyzet állt elő, hogy május végétől az újburgonya ára a túlkínálat miatt alacsonyabb szintre süllyedt az import óburgonyáénál.

fotó: Pixabay

Az árak a korábbi évekhez képest alacsony szinten stabilizálódtak (nettó 60-70 Ft/kg). A későbbi árakat jelentősen befolyásolja a nyugat-európai és a lengyelországi termés. A nyugati országokban is aszály tombol. Várhatóan kisebb lesz a termés a tavalyinál. Nem várható dömping ár. Különösen problémás a vetőgumóhelyzet a kisebb kötésszám és a nagyobb gumóméret miatt. A lengyeleknél viszont kedvező volt az időjárás, jó termés ígérkezik, bár a minőség – mint esetükben rendszerint – kétséges.

– Mennyiben nevezhető lehetőségnek a burgonyatermesztés itthon a gazdák számára?

– A burgonyatermesztés és különösen a vetőburgonya-termesztés mindig is nyereséges ágazat volt és az is marad. Természetesen azonban csak azok számára, akik magas szinten művelik a szakmát és igyekeznek maximálisan kiszolgálni a növény igényeit. A burgonyatermesztés – különösen a gabonafélékhez képest – többlet szaktudást és többszörös tőkebefektetést igényel.

Egy hektár étkezési burgonya előállítási költsége elérheti az 1,2-1,6 millió forintot. Az elérhető árbevétel azonban még egy 40 t/ha-os termés és 60 Ft/kg-os nettó átvételi ár mellett is már 2,4 MFt, ami kb. 1 millió forint hasznot jelent hektáronként. A legnagyobb problémát az értékesíthetőség, illetve a stabil szerződéseken alapuló termesztés hiánya jelenti. Az ágazat elaprózódott. A sok kis- és közepes termelőnek nincsenek stabil értékesítési csatornái. Egységes minőség és nagy árualap hiányában ők nem tudnak a nagy kereskedelmi láncokba beszállítani. Így az ágazati szereplők minden évben jelentős áringadozásnak vannak kitéve.

agrotrend.hu / GG.