Hullámzó a meggykép, nincs kialakult piaci nyitóár

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB), valamint az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) legfrissebb összegzése szerint az idei meggytermés kis mértékben az átlagos szint alatt várható, mintegy 30 százalék a terméskiesés ahhoz képest, hogy rekordtermés – mintegy 90 ezer tonna – is lehetett volna kedvező időjárás esetén.

Magyarországon termőtájanként és termesztő-körzetenként nagyon eltérő a kép.

Jó, illetve nagyon jó termés várható például az Érdi bőtermő fajtától, ami az első korai érésű főfajta, és a magyarországi meggytermés mintegy 20 százalékát adja. Az átlagosnál gyengébb azonban a termés a későbbi érésű főfajtáknál (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő), amelyek mintegy 50-60 százalékkal részesednek a belföldi termésből.

A Dunántúlon, valamint Közép- és Dél-Magyarországon átlagos-közepes terméssel számolnak a gazdálkodók, az északi, észak-keleti régiókban pedig a közepesnél 20-30 százalékkal gyengébb lehet a termés nagy területi szórással.

fotó:MTI

Az elmúlt 10 évben kilogrammonként nettó 60 és 240 forint között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt meggy értékesítési átlagára. Az idei termelői árak inkább az ártartomány felső harmadában fognak mozogni.

A Magyarország számára releváns európai meggypiacon 30-40 százalékos terméskieséssel számolnak. Magyarországon már érzékelhető a lengyel, másodsorban a szerb és román kereslet. A következő egy-két hétben eldől majd, hogy miként érvényesül ezek húzó hatása. Emellett az európai cseresznyetermést ért, és a meggynél is jelentősebb mértékű terméskiesés erősítheti a keresletet a frisspiaci meggy iránt.

Hozzáteszik: bizonytalanságot okoz a prognózisokban, hogy

idáig egyetlen, a piaci szereplők között köttetett szerződésről sincs hír; így néhány nappal a szezonkezdet előtt nincs kialakult piaci nyitóár sem

– állapítja meg a két szakmaközi szervezet.

fotó:MTI

Az átlagos európai meggytermésnek idén legföljebb a 60 százalékát szüretelhetik le a gazdák – nyilatkozta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Az európai hiány miatt az arab és a balti országok mellett még Kínából is érdeklődtek a magyar cseresznye iránt. A kínai kereskedők a hazai felvásárlási áraknak akár a kétszeresét, kilónként 4-5 eurót is megadnának a magyar gyümölcsért.

agrotrend.hu / MTI