Javában zajlanak országszerte és határon túl is a kalászos fajtabemutatók

Idén is nagy érdeklõdés övezte a martonvásári országos kalászos szakmai nappal egybekötött fajtabemutatót. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézete (MTA ATK MGI) és a szervezet által kifejlesztett nemesített fajták kizárólagos forgalmazója az Elitmag Kft. tartotta.

Fotó: Vécsy Attila

Szépe Ferenc Földmûvelésügyi Minisztérium fõosztályvezetõje elõadást tartott a hazai növénytermesztési aktuális kérdéseirõl. Beszédében hangsúlyozta: Stratégiai kérdés, hogy az ország saját maga legyen képes olyan fajták elõállítására, melyek gazdasági, környezeti, élelmiszerbiztonsági célok megvalósulását segítik elõ. Az elkövetkezõ évek egyik kiemelt feladata: hogyan lehet a hazai nemesítést újra versenyképesség tenni? Ehhez fokozottan szükség van a kutatóintézetek és a gazdák összefogására, bizalmi alapú együttmûködésére, szövetségére.

Fotó: Vécsy Attila

A fémzárolt vetõmagra vonatkozóan a szaktárca képviselõje elmondta: a minõségi termés csak minõségi fajták, minõségi vetõmagjának használatával állítható elõ. A támogatásoknak köszönhetõen növekedésnek indult a fémzárolt vetõmagok használata. Ez a változás a hazai nemesítés jövõje szempontjából is kiemelt fontosságú, hiszen a forgalomban lévõ fajták értékesítésébõl származó bevételek teremtik meg a finanszírozási hátterét az új fajták kifejlesztésének is. Tény, hogy más piacokhoz hasonlóan a gabonapiac is nyitottá vált: nem a helyi, hanem a globális kereslet és kínálat határozza meg az árakat. A világpiac irányadó árait a hazai gabonatermesztés mennyiségi oldalról nem képes érdemben befolyásolni. Ha a kereskedelmi nyitottságból fakadó kitettségünknek ellensúlyt akarunk, akkor minõségi oldalról kell olyan hosszú távú pályát megfogalmaznunk, mely biztos és kiszámítható megélhetést ígér, ahol a bevétel nem a spekulatív módon manipulált árak függvénye. A történelmi gyökerek, a magyar gabonák még mindig élõ nemzetközi hírneve olyan lehetõség, melyre a jelenben is támaszkodni tudunk.

Vancsura József a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének elnöke eladásában kiemelte: a piacon való versenyképességet az integráció biztosítja.

A MTA ATK MGI képviselõje Vida Gyula tájékoztatójában a nemesített fajták jellegzetességeit emelte ki: az újabb fajták többsége kiváló ellenállósággal rendelkezik a sárgarozsdával szemben: az Mv Nádor, az Mv Pántlika, az Mv Ménrót, az Mv Nemere, Mv Mente és az Mv Ispán.

Fotó: Vécsy Attila

Folyamatosan újabb és újabb fajták születnek a martonvásári nemesítési programból. Az elmúlt 3 év fajtái: Mv Nemere és Mv Krajcár (2013.), Mv Ménrót, Mv Kepe és az Mv Bojtár (2014), az Mv Ispán, a korai fajta Mv Ikva és a minõségi fajta az Mv Mente (2015.) Ez utóbbira felfigyeltek már külföldön is, így megkezdõdik a termesztése Franciaországban is.

Fotó: Vécsy Attila

Jelenleg a legelterjedtebb martonvásári fajták az Mv Nádor, a Mv Kolo, a Mv Lucilla a Mv Kolompos a Mv Karéj és a Mv Marsall.

A martonvásári fajták általános jellemzõje a nagy termõképesség és a kiváló minõség. A nemesítési programban hangsúlyos az õszi búza, de a portfólióban megtalálható az alakor, tönköly, a tönke, a rozs, a tritikálé, a zab és az árpa is.

Fotó: Vécsy Attila

A szakmai napon szóba került, hogy a búzatermesztés a fiatal generáción is múlik: elengedhetetlen, hogy a tapasztalt, 30-40 éves gyakorlattal rendelkezõ agrármérnököktõl tanuljanak a jövõ agrárszakemberei.

A rendezvényen Balázs Ervin fõigazgató az agrárágazatban végzett tevékenységéért elismerést nyújtott át Dr. Réti László agrármérnök részére.

agrotrend.hu