2019.10.23., szerda , Gyöngyi

Agrárpiac

2017. augusztus 27. vasárnap • 11:12

Jelenleg még csak a malmok és a takarmánygyártók vásárolnak

Pillanatnyilag eléggé kivár a hazai gabonapiac, nem igazán keresik a búzát. A francia és a Fekete-tenger térségében beárazott búzához képest kicsit magas az ára, de bármikor beindulhat a kereskedés. Jelenleg inkább csak a malmok és a takarmánygyártók vásárolnak.

Pótsa Zsófiával, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkárával beszélgettünk.

Pótsa Zsófia: országos szinten 50-50 százalék a malmi és takarmányminőségű gabona aránya, de régiónként jelentős lehet az eltérés – fotó: agrotrend.hu

Mit mutatnak az adatok, milyen évet mondhatnak magukénak a gabonatermelők?

Noha a tavalyi rekordokat nem tudtuk elérni, ez az év sem rossz.  Búzából 5 millió tonnányi termett, és ez az eredmény jobb az átlagosnál. Igaz, ez már az ötödik év, amikor igen jó volt a termés: tavaly és az azt megelőző években is ötmillió tonna felett volt. Az árpa tavaly 1,6 millió tonna körül produkált, idén valamivel kevesebb – az őszi és a tavaszi egyaránt –, de így sem mondható rossznak.

Milyen a termés minősége?

Az eddigi vizsgálatok és a rendelkezésre álló adatok szerint országos szinten 50-50 százalék a malmi és takarmányminőségű gabona aránya, de régiónként jelentős lehet az eltérés. Az Alföldön valamivel nagyobb arányú volt a takarmány, a Dél-Dunántúlon pedig az étkezési minőség, de például Győr-Moson-Sopron megyében a 75 százalékot is elérheti az étkezési minőségű. Vas megyéből is jobb adatok érkeztek az átlagosnál, ők 60 százalékra teszik az étkezésit.

Van-e arról adat, hogy időjárás szól-e bele a minőség alakulásába, vagy a fajtaválasztáson múlik?

A fajtaválasztásnak igen fontos szerepe van, a minőség alakulásában. Ha takarmánybúzát vetek, abból sosem lesz étkezési minőségű, legyenek bármilyen jók is az időjárási viszonyok. A bő termésű takarmánybúzák között meg jócskán van fehérje tartalmú és 70 hektoliter (száz liter mennyiségű gabona tömege) súly alatti búza is.

Milyenek a piaci kilátások? A megtermelt gabona a készleteket növeli?

Az az igazság, nemigen ismerjük az átmenő készleteket. Ha a KSH exportadatait vesszük figyelembe, és a malomipar szükségleteit – amelyet nagyjából követni tudunk, hiszen a Gabonaszövetség gyűjti ezeket az adatokat; a takarmányfelhasználásról csak becslések vannak –, papírforma szerint még nagy készletekkel kell rendelkeznünk az országban. Viszont a szakemberekkel, piaci szereplőkkel beszélgetve nem érzékelhető a piacon, hogy most több mint 1 millió tonna átmenőkészletünk lenne, tehát nem alakult ki kínálati piac. Így marad a bizonytalanság: nem igazán tudjuk, hogy az ó termésből mennyi van még a raktárakban, és akkor ehhez jön még az 5 millió tonna idei, ebből kellene a gabonamérleget összeállítani.

"A gazdáknak kell kisakkozniuk, terményük mekkora részét adják el most, mennyit raktározzanak" – fotó: agrotrend.hu 

Továbbra is azt lehet mondani, hogy az étkezési célú felhasználás nemigazán fog változni. Jó pár éve 1,2 millió tonna az a búzamennyiség, ami a malmokhoz kerül. A takarmány nyolcszázezer és 1 millió tonna között mozoghat. Valójában mindig az dönti el, hogy az egyéb gabonáknak, főleg az árpának, kukoricának milyen ára van, mert ezekkel helyettesíthetők. Az elmúlt években azonban a takarmánygyártók is egyre inkább a jobb minőségű, legalább 12,5 százalékos fehérjetartalmú búzát részesítették előnyben, a szójadara relatíve magas árának következtében.

A búza ipari felhasználása minimális Magyarországon. Adódik a következő kérdés: mennyi lesz az export. A tavalyi év nagyon-nagyon jó volt, mondhatni rekord exportunk volt búzából. Körülbelül 3-3,7 millió körüli búza ment el egy gazdasági év alatt, 2016. július 1-től 2017. június 31-ig. Ez nagy mennyiség. Hogy az idén mi lesz, azt nem lehet tudni. Pillanatnyilag eléggé kivár a piac, nem igazán keresik a búzát, az árak bizonytalanok. A francia és a Fekete-tenger térségében beárazott búzához képest kicsit magas az ára, de bármikor beindulhat a piac.

Jelenleg inkább a malmok és a takarmánygyártók vásárolnak, a kereskedők nem igazán, mivel

a belföldön kialakult árak nem versenyképesek az exportpiacainkon.

Hova ment a sok millió tonna gabona tavaly, mi várható idén?

Már évek óta Olaszországba szállítunk a legtöbbet. Mindegyik gabonaféléből oda megy a legtöbb. Búzából például évente több mint egymillió tonnát. De elég sok búza ment Románia irányába, leginkább a konstancai kikötőbe. Innen sok esetben továbbmegy harmadik országba. Továbbá az összes környező országba, köztük Németországba, Ausztriába, Hollandiába és Görögországba is szállítunk.

Ezek biztos piacok, vagy évről évre meg kell küzdeni értük?

Biztosnak semmi sem mondható. Mindegyikért meg kell küzdeni minden évben. Pillanatnyilag azért nem megy az export, mert akadnak jobb árajánlatok, ebben kell versenyeznünk az orosz, a román, a bolgár, a francia búzával.

Van-e információjuk arról, hogy a gazdálkodók miként vágnak bele a búzatermelésbe? Van előre kötött szerződésük, vagy ez mindig ugrás a bizonytalanba?

Jellemzően nincs, de akadnak természetesen előszerződések, határidős szerződések. Évekkel ezelőtt a sajtó is tele volt vele, hogy határidős szerződéseket illetően mennyire megingott a bizalom. A határidős szerződéseknek nagyon szépen kialakult a rendje, ám a vis maior törvénynek köszönhetően olyan jogi környezetbe kerültek, hogy már nem látják a felek biztonságosnak. Tehát bizalmi kérdéssé vált, így a régóta jó kapcsolatban lévő termelők és felvásárlók kötnek szerződéseket, a többiek nem.

Mire célzott a jogi környezet megváltoztatásával kapcsolatban?

A bizonytalanság alakult ki, hiszen a termelő annak függvényében, hogy milyen volt az időjárás – szárazság, jégkár – kiszállhat a szerződésből. Már 30 százalékos terméskiesés esetén is felmondhatja. Tovább megyek:

a tőzsde majdhogynem megszűnt, napok telnek el úgy, hogy nincs búzajegyzés.

Úgy tudom, hogy jelenleg egyetlenegy brókercég működik, és ez is gond. Pedig vannak olyan szerződések, ügyletek, amelyek tőzsdei jegyzésekhez kötöttek. Például a közraktárral kapcsolatos termelői bérleti szerződések. A bankok is sok esetben használják a tőzsdei jegyzéseket, hiszen ez előrejelzésként, útmutatóként szolgálhatna. Amit bármikor meg lehet nézni, hogyan áll a piacon a terményem értéke. Valamilyen formában ezt is pótolni kell majd, nagyon gondolkodunk azon, hogyan lehetne pótolni ezt a hiányosságot.

Ebben a helyzetben mi a legjobb lépés? Eladni vagy kivárni?

Tanácsot adni szinte lehetetlen. Sosem lehet tudni előre, mi a legjobb lépés. A gazdáknak kell kisakkozniuk, terményük mekkora részét adják el most, mennyit raktározzanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt években elég jól kezelték ezeket a helyzeteket. Úgy tűnik, hogy kivárnak az eladással. Ez főleg az étkezési búza esetében látszik. 45 ezer forintos árakról lehet hallani a piacon, az eladók ennél akár többet is szeretnének kapni. Úgy számolnak, hogy a jó minőség felértékelődik. A termelők – nagyon helyesen – kiszámolják, mekkora volt az egy hektárra eső költségük, mennyiért éri meg eladni. Senki sem szeretne nullszaldós eredményt vagy ráfizetést. De azt is

folyamatosan nézni kell, hol tart a világpiaci ár, hiszen ez alakítja a magyar árakat is,

csak így működhet az export, és tudjuk, hogy a megtermett termény kevesebb mint a felére van szükségünk itthon. Ezt szem előtt kell tartania a Gabonaszövetségnek is, a gazdáknak is. Azt láthatjuk, hogy nem emelkednek az árak, inkább stagnálnak vagy csökkennek.

A hazai malomipar számára pedig az a helyzet alakult ki, hogy a mostani 45-47 ezer forintos árak magasabbak, mint a tavaly ilyenkor, amikor 40-42 ezer forint volt. Ha ennyiért kényszerülnek megvenni, ez hatással lesz a liszt árára is, mert a kettő közötti árkülönbséget, egy 10 százalékos áremelkedést nem lehet kigazdálkodni.

A kukorica még sok mindent megváltoztathat a piacon, de még nincsenek megbízható adatok a várható termés mennyiségéről és minőségéről.

agrotrend.hu / P. G.

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.