Jelentősen drágult a termőföld

fotó: 123RF

Átmeneti visszaesést követően tavaly ismét jelentősen, 15 százalékkal nőtt a termőföld, 16 százalékkal pedig a szántó ára, utóbbinál az országos átlag hektáronként 884 ezer forint fölé kúszott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014 évi termőföldárakról és bérleti díjakról szóló jelentéséből. A drágulás minden bizonnyal a 2014 májusában hatályba lépett földforgalmi törvény eredménye, sokan ugyanis igyekeztek még annak életbe lépése előtt bevásárolni.

Hét megyében volt egymillió felett az átlagár, a legdrágább szántók pedig a közhiedelemmel ellentétben már nem a nyugati határszélen, hanem Békésben és Hajdú-Biharban voltak 2014-ben: előbbiben 1,127 millió, utóbbiban 1,170 millió forint volt egy hektár. Bár minden megyében nőtt a szántó átlagára, a legnagyobb, 45 százalékos ugrás sem volt elegendő Nógrádban ahhoz, hogy az országos átlag felét elérje. Heves, Zala és Veszprém megyében is harmadával drágultak a szántók. A többi művelési ágban is tíz százalék fölött nőttek az árak: az erdők átlagára 12 százalékkal, 525 800 forintra emelkedett hektáronként. A gyep és a gyümölcsösterületek ára 13, a szőlőké 15 százalékkal lett magasabb.

A forgalom jelentősen visszaesett 2013-hoz képest – minden bizonnyal a földforgalmi törvény korlátozásai miatt –, tavaly 36 százalékkal kevesebb szántó cserélt gazdát. A legtöbb területet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében adták el, bár a területméret itt is csökkent. A legélénkebb mozgást Veszprém, Heves, Vas és Komárom-Esztergom megyében mérte a KSH. 2014-ben egyébként az összes értékesített termőföld 73 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (12 százalék) és a gyep (11 százalék) értékesítése. A maradék négy százalék a szőlő és gyümölcsös volt.

A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt szántóterületek 57 százalékát bérleményként művelik, épp ezért jelentős változás, hogy a 2013. évi 5,2 százalékos bérletidíj-emelkedést tavaly is átlagosan ugyanekkora követte a szántóknál. A KSH szerint az átlagos országos bérleti díj 42 700 forint volt. Ehhez képest egyre többször lehetett hallani a gazdáktól, hogy a bérletért gyakorlatilag a hektáronkénti területalapú támogatás összegét kérték a tulajdonosok, de egyes megyékben már a 100 ezer forintot is meghaladta. Az átlagot viszont erősen lefelé húzza az állami területek kedvezményes, aranykoronánként 1350 forintos díja, ami 380 ezer hektárral számolva már jelentősen befolyásolja a KSH számait is.

A 2013. évihez képest 2,6, illetve 16 százalékkal emelkedett a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja. Az előbbiért 47 700, az utóbbiért 71 900 forintot kellett fizetni hektáronként. 2013-hoz mérten átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett a gyep bérleti díja, amely így tavaly hektáronként 21 500 forint volt. Az erdős földterületek bérleti díja – az előző évi stagnálás után – 2014-ben 14 százalékkal növekedett, így 18 000 forint volt hektáronként. 2014-ben a szőlő és a gyep bérleti díja drágult a legnagyobb mértékben, 71, illetve 51 százalékkal 2010-hez viszonyítva. A szántó bérleti díja 48, a gyümölcsösé 38, az erdőé 30 százalékkal emelkedett ugyanezen időszakban.

Régiós bontásban továbbra is a Dél-Dunántúlon lehetett a legdrágábban, átlagosan 51 800 forintért bérelni a szántókat. A második legdrágább a Dél-Alföld volt, ahol szintén az országos átlag felett, 47 900 forintot kértek a tulajdonosok. Közép- és Észak-Magyarországon azonban jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbi esetben 35 600, az utóbbiban 31 100 forint volt a díj hektáronként. Megyei szinten a legnagyobb, 10 százalékos drágulást Nógrádban és Szabolcsban mérte a KSH, Békésben 9, Borsodban és Pest megyében is 8-8 százalékos volt a díjemelkedés.

agrotrend.hu / magyaridok.hu