Jelentősen mérséklődött a feketekereskedelem aránya

Megkérdőjelezhetetlen az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer szerepe az áfacsalások visszaszorításában – mutattak rá a Magyar Időknek nyilatkozó agrár-élelmiszeripari szakemberek. Az intézkedés bevezetése óta a zöldség-gyümölcs ágazatban a felére csökkent a feketézés aránya, ahogyan a tej- és húsiparban is szemmel látható a fehéredés.

Míg néhány évvel korábban a magyar tejipar helyzetét alaposan megnehezítette a külföldről számolatlanul érkező ultrahőkezelt (UHT) tej, mára sikerült visszaszorítani a többségében áfacsalással érintett import mennyiségét. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy korábban a boltok polcain található UHT-tejek 85 százaléka külföldről származott, a gyanúsan olcsó áruk pedig vélhetően feketeimport útján jutottak a kiskereskedelembe.

Az elmúlt években alapos tisztulás kezdődött, többek között az ekáernek köszönhetően, így mára megfordult ez az arány. A boltokban tavaly a tartós tejek zöme, egészen pontosan 83 százaléka már magyar feldolgozóktól származott.

Azóta sajnos kissé romlott a helyzet, ismét emelkedni kezdett az országba érkező külföldi tejek mennyisége. Elképzelhető, hogy ezen áruk egy része ismét „adómentesen” kerül a boltokba, az áfacsalás mértéke azonban közel sem akkora, mint amilyen a kormányzati intézkedések előtt volt

– emelte ki.

A szakember szerint az ekáer nagy szerepet játszott az áfacsalások visszaszorításában, hiszen korábban az országba özönlő külföldi áruk útját nem tudták ellenőrizni a hatóságok.

Nagypéter Sándor, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács TÉSZ-főbizottságának elnökségi tagja szerint az ekáer pozitív irányú változást hozott az ágazat életében, a fehérítés kezdeti szakaszát segítette.

Az ágazatban közel 40 százalékos volt a feketegazdaság aránya, becslése szerint ez mostanra a kontrollt segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a felére csökkent. Az áruforgalom ellenőrzése megszüntette a külföldi fiktív árumozgatásokat, amelyek korábban belföldi piaci zavarokat okoztak.

Ugyanilyen fontos – folytatta a szakember –, hogy az országon belüli értékesítések is átterelődtek a szürkéből a fehér zónába.

Azzal ugyanis, hogy az áruk mozgását folyamatosan nyomon lehet követni, ellehetetlenültek azok az álkereskedők, akik korábban busás hasznot húztak az áfacsalásból. Ezt a folyamatot erősíti majd tovább az ekáer mellett az úgynevezett e-számla bevezetése is. Az eredmények már most is szemmel láthatóak, a feketézés és az áfacsalt import visszaszorulásával megszűnt az árakra nehezedő nyomás. Sőt, kis lépésekben ugyan, de bizonyos időszakokban a termelői árak is emelkedtek.

Nagypéter Sándor szerint

a kontrollt segítő rendszert továbbra is fenn kell tartani, sőt az elsődleges értékesítés mellett a teljes értékláncra ki kell terjeszteni az ellenőrzést, a legjobb eredményt pedig akkor lehetne elérni, ha a visegrádi országokban is bevezetnék az intézkedést.

Bár a húsiparban az elmúlt években két lépcsőben csökkent a forgalmi adó mértéke, még így is nagy szerepe volt az ekáernek a piac tisztításában. Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint az ágazatban korábban olyan magas volt a feketézés aránya, hogy a legálisan tevékenykedő üzemek működését fenyegette, a kormányzati intézkedések nélkül sokan nem bírták volna a versenyt.

Megjegyezte:

bár az áruforgalom-ellenőrző rendszernek vannak elemei, amelyek megnehezítik a vállalkozások munkáját, az intézkedés azonban önmagában helyénvaló volt.

agrotrend.hu / magyaridok.hu