Agrárpiac

Piac

Jó üzlet a spárgatermesztés

Kisebb bevételre számíthatnak az idén a hazai spárgatermesztők, a hűvös idő miatt ugyanis csak nagyon lassan indult el a szezon, egyes területeken 20-30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be a zöldségből. A kereslet töretlen a kiváló minőségű magyar termék iránt, a fogyasztás pedig a belső piacon is egyre nagyobb.

Évről évre folyamatosan nő a spárga termőterülete Magyarországon. Míg 2014-ben összesen 1200 hektáron foglalkoztak a növény termesztésével, mára az összterület nagysága meghaladja az 1400 hektárt. A gazdálkodók telepítési kedve pedig töretlen, az idén márciusban indult ültetvénytelepítési támogatáshoz a Magyar Zöldség–gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) eddig 40 hektárra adott ki igazolást a termőhelyi alkalmasságról.

Enélkül ugyanis nem kaphatnak támogatást a termelők. Mivel nem mindenki pályázik, így várhatóan termőterület bővülésének dinamikája ennél is nagyobb – mondta a Magyar Időknek Gubacsi Zoltán, a Fruit­veb alelnöke, aki úgy véli, hogy bár a spárga költségigényes növény, a stabil és egyre bővülő kereslet miatt megéri a termesztésével foglalkozni.

A hűvös idő miatt az idei szezon csak lassan indult, ezért a korai termés elmaradt az átlagostól – jelezte a szakember. Így az idén 20-30 százalékkal kevesebb termést takaríthat be egy-egy gazdálkodó. Az országban megtermelt összmennyiség ugyanakkor nem csökkent, mivel nőtt a termőterület nagysága az előző évihez képest.

A főszezon május első felétől június első feléig tart. A vásárlók általában kétféle spárgával találkozhatnak, a fehérrel és a zölddel. Ám ez nem két külön fajt takar, csupán a zöldség érettségében van különbség. A zöld a zsengébb zöldség, a sárga vagy a fehér pedig az érettebb. Gubacsi Zoltán szerint az utóbbi 10-15 évben folyamatosan nőtt a zöld spárga iránti kereslet, mára már többet adnak el a zsengébb termékből, mint az érettebb változatból. A váltásban vélhetően szerepet játszott, hogy a zöld spárgát egyszerűbb előkészíteni, a friss termést ugyanis nem kell meghámozni.

Bár a belső fogyasztás is folyamatosan nő, a Magyarországon megtermelt spárga nyolcvan százaléka így is a külpiacokra kerül. A legfontosabb exportpartnerünk Németország és a skandináv államok, kisebb mennyiséget pedig Ausztriába és Svájcba is szállítunk. Mivel a spárga exporttermék, ezért csak válogatva, osztályozva, csomagolva lehet eladni, amihez feldolgozókapacitásra van szükség. A hazai termelőket négy-öt nagyobb integrátor fogja össze. Mindez azért is kedvező, mivel az integrátorok irányt tudnak mutatni a termelőknek, jelezni tudják, hogy milyenek a piaci lehetőségek, milyen minőséget várnak el a felvásárlók – jegyezte meg Gubacsi Zoltán.

Az Agrárgazdasági Kutató-intézet (AKI) adatai szerint a friss vagy hűtött spárga külkereskedelmi aktívuma 2,15 milliárd forintot tett ki 2015-ben. Magyarország ezzel a hetedik legnagyobb spárgaexportőr a tagországok sorában. A kivitelünk tavaly 16 százalékkal, 2,64 ezer tonnára, értékben 6 százalékkal, 2,19 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az AKI jelentése szerint a Budapesti Nagybani Piacon a fehér spárga kilója 700 forintért kapható, a zöldet 800 forintért kínálják a kereskedők.

agrotrend.hu/magyaridok

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés