Késik a dinnyeszezon

Simonka György elmondta: a késedelmes kezdést a májusi hűvös és csapadékos időjárás okozza. A vízözön és a jégeső azonban nemcsak késleltette az érést, hanem megközelítőleg 1.000 hektáron el is pusztította a palántákat.

Az országban 7.000 hektáron termesztenek dinnyét, de az idén csak 6.000 hektáron tudják majd felszedni a termést. Ebből a területből 3.000 hektárral részesedik a dél-békési Medgyesegyháza és környéke, így a térség a hazai dinnyetermesztés fellegvárának számít.

Ráadásul a kiváló minőségű termőtalaj és az alkalmazott korszerű technológia miatt ott átlagosan és hektáronként kétszer annyi dinnyét takarítanak be, mint az ország más térségiben.

Simonka György, aki egyben a régió országgyűlési képviselője is, a várható piaci helyzettel kapcsolatban jelezte: kiváló minőségűnek ígérkezik az idei dinnye, ám megismétlődhetnek a korábbi évekről ismert piaci zavarok.

Mint mondta, tavaly országosa 150 ezer tonna dinnye termett, s ezt a mennyiséget – normális viszonyok között – jó áron és könnyen lehetne értékesíteni a hazai és a külpiacokon.

A termés fele általában külföldre kerül, ám a szervezetlen termelők és néhány tisztességtelen felvásárló komoly károkat okozhat az ágazatnak.

Példaként említette, hogy azok a társaságok, amelyek telephely engedéllyel és megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek, kilogrammonként öt forint versenyhátránnyal indulnak a feketén értékesítőkkel szemben.

Ráadásul a multinacionális áruházláncok 30-60 napos késedelemmel fizetnek, ami komoly likviditási gondot okoz a termelőknek. A szövetség ezért kezdeményezni kívánja a kormánynál, hogy létesüljön egy olyan pénzügyi alap, amely segítségével a kereskedők és felvásárlók azonnal tudnak fizetni a termelőknek.

A dinnyeszövetség mindemellett célszerűnek tartja az Európai Uniónál a földrajzi árujelző oltalom bevezetését annak érdekében, hogy csak az ellenőrzött és legkiválóbb minőségű dinnyék kerüljenek a piacra.  "Ezzel is lehetne öregbíteni a medgyesi dinnye hírnevét" – hangsúlyozta.

Simonka György emlékeztetett arra, hogy 2003-ban még 250 ezer tonnát értékesítettek országosan, ám azóta sokan összekeverték a jó minőségű dinnyét a silánnyal, s ez komoly károkat okozott.

A minőségi dinnyetermesztést és az önköltség csökkentését kívánják elérni azzal is, hogy a térségben, akár állami segítséggel egy speciális palántanevelő területet hoznának létre. Jelenleg ugyanis magas áron külföldről szerzik be a palántákat a termelők.

A szövetség elnöke mindazonáltal azt tartja a legfontosabbnak, hogy a termelők és a kereskedők végre fogjanak össze egymással annak érdekében, hogy a "zavarosban halászók" ne tudják őket kijátszani egymás ellen.

Forrás: MTI