Agrárpiac

Piac

Mézpiaci változások – Köszönjük meg a láncoknak!

Kétéves világpiaci esést követően emelkedni kezdtek a mézárak. Ezt leginkább annak köszönhetjük, hogy az európai kereskedelmi láncok megunták a szabályozatlanság okozta bizonytalanságot a mézpiacon, és NMR vizsgálati jegyzőkönyvet kérnek a beszállítóktól. Ennek hátterében a hírnevükkel kapcsolatos érzékenységük áll, hiszen korábban gyakran kerültek a figyelem középpontjába azért, mert hamisnak bizonyult az általuk forgalmazott „méz”. Ennek hatására a „modern mézipar” termékei egyre nehezebben találnak utat ebbe a meghatározó csatornába, a valódi mézek iránt viszont ismét emelkedik a kereslet.

Mivel jelentős az exportfüggésünk, a hazai felvásárlási mézárakat a nemzetközi folyamatok is befolyásolják. A KSH adatai szerint 2015 júniusa és 2017 februárja között 45 százalékkal csökkent a mézek átlagos felvásárlási ára Magyarországon. Ez a több mint másfél éves időszak alapjaiban rázta meg a magyarországi méhész társadalmat, de ahhoz nem volt elegendő, hogy az igen felhígult társaság szűküljön. A jelenlegi emelkedő ártrend pedig újra háttérbe szorítja ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát, ha hagyjuk.

Két dologról tehát mindenképpen időszerű beszélni. Egyrészt az árváltozások mögötti folyamatokról, azok tartósságáról, kilátásairól, másrészt azon feszültségek oldásának lehetőségeiről, amelyek a méhészek életét egyre nehezebbé teszik. Persze nem maradhat el a Takarék Agrár Központ szokásos szakértői véleménye és előrejelzése sem.

A bevezetőben említett folyamat a hazai és EU-s statisztikai adatokon keresztül egyaránt nyomon követhető. A korábbi években ugyanis nagy ütemben emelkedett az EU kínai „méz”-importja, 2016-ra csaknem 50 százalékot ért el az aránya a 200 ezer tonnára duzzadt közösségi, harmadik országokból származó behozatalban. Ez a trend tavaly megtört (2016-ban mintegy negyedével kevesebb kínai termék érkezett az EU-ba), ebben az évben pedig hónapról hónapra látványosan szorul vissza a kínai áru. Az NMR vizsgálat nem csak az EU, hanem az egész világ mézpiacát kettészakította. Amelyik termék jó NMR-bizonyítványt tud felmutatni, az magasabb árat kap. A feladat tehát egyszerűnek látszik, jó minőségű, valódi mézet kell előállítani és forgalmazni, amely jó NMR-eredményeket tud felmutatni.

Forrás: Eurostat

A nemzetközi mézpiacon immár tartós feszültség forrása az, hogy miközben a méhcsaládok hozamai folyamatosan esnek, a mézexport a méhcsaládok számánál jóval nagyobb mértékben bővül. Sok ország mézmérlege nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg sem alátámasztható. A kétségek beigazolódtak, olyan technológiák terjedtek el, amelyekkel olcsó, de nem valódi mézeket állítanak elő. A gyantatechnológia ésa vákuumtechnológia elleni küzdelemben jelent áttörést az NMR-tesztek elterjedése, illetve a mérésekből felépülő nemzetközi adatbázisok bővülése. Az utóbbi évek emiatt a világ nagy mézexportőrei közötti átrendeződésről szóltak. Az olyan régi nagyok, mint például a dél-amerikai országok, gyors ütemben veszítik piacaikat, miközben új nyerők terjeszkednek.

Magyarországon a csökkenő ártrend statisztikailag kimutatható módon ez év elején tört meg, és azóta – hullámokat vetve ugyan, de – folytatódik. A magyarországi átlagos felvásárlási és piaci mézárak közötti különbség ugyanakkor továbbra is stabil. Ez azt jelenti, hogy – bár kisebb kilengésekkel, de – a piaci átlagárak is követik a felvásárlási árak változását. A piaci átlagárak persze nem tartalmazzák a háztól, közvetlenül értékesített mézek árát, de a két statisztikai ár közötti mintegy ezer forintos kilónkénti különbség magáért beszél, és egyértelmű irányt mutat a kisebb termelők számára.

 

Forrás: KSH

A magyarországi mézszektor eközben erős nettó exportőri pozícióban van. Exportoldali sikerei mellett azonban az import emelkedése is jellemző. A KSH adatai szerint tavaly 18,8 ezer tonnás export mellett közel 1660 tonna importtermék érkezett az országba. Ahogy az az alábbi grafikonon is látható, a külkereskedelem ebben az évben is tovább élénkül.

A természetes méz külkereskedelme az elmúlt években (et) és az első 4 hónapban (t)

Forrás: KSH

A Takarék Agrár Központ véleménye, előrejelzései

  • Nagyon fontos látni, hogy a mézár korábban nem a kereslet csökkenése, hanem a túlkínálat miatt omlott össze. A túlkínálat elsődleges okozói a hamisított, az „új” technológiával készült, és a nem legális úton piacra kerülő mézek. Ezek ellen szigorú piacszabályozással kell védekezni. Az NMR-vizsgálatok bevezetésével kapcsolatos kezdeményezések egyre több országban vannak napirenden.

  • A méhészek most szembesültek először – és sajnos nem utoljára – a globalizációnak a többi mezőgazdasági termék piacán már ismert következményével, az erősödő nemzetközi árfüggéssel. Ez ugyanis eliminálja a régi közgazdasági összefüggéseket, miszerint, ha rossz nálunk a termés, emelkednek az árak, és fordítva. Például, tavaly egyáltalán nem volt jó a méztermés, mégis mélyponton voltak az árak. Tehát nem a hazai piaci viszonyok alakították azokat. Ez első ránézésre irreális, de nem azt jelenti, hogy a piac átláthatatlanná vált, bár kétségtelen, nehezebb követni. S mivel befolyásunk nincs rá, csak akkor tudunk vele együtt élni, ha megértjük.

  • Bár az EU a világ második legnagyobb méztermelője, kibocsátása csökken, az importigénye emelkedik. A csökkenő önellátás egyre szélesedő teret ad a harmadik országokból származó méznek az egységes belső piacon. A jelenlegi időszak azért kritikus, mert a jó minőségű mézek felértékelődése során lehetőség nyílik a belső piaci termelők felértékelésére is. Ehhez mindenképpen szükség lenne közösségi marketingre.

  • Azon készségek közül, amelyekre a méhészkedéshez is szükség van, kiemelkedik a kereskedői véna. A kereskedés egy olyan szakma, amelynek pszichológiája, szaktudása, finesze van, de része a manipuláció is. Meg kell tanulni, vagy meg kell fizetni. Beletartozik például annak a módszertana is, hogyan kell a természetes méz kedvező élettani hatásaival megismertetni a fogyasztót, hozzáadott értéket teremteni általa. Ez pedig már átvezet a marketing világába.

  • A belföldi értékesítési csatornák fejlesztést igényelnek. A közvetlen értékesítésben még mindig nagy lehetőségek rejlenek. Az internetes kereskedelem forradalmát például ki kell használni!

  • Itt az idő, hogy a méhészek egymás szemébe nézzenek, és őszintén, közös jövőben gondolkodjanak. Atomizáltak vagyunk, ami kiszolgáltat minket, miközben megvannak azok a jogszabályi keretek, amelyek a legális összefogást, az együtt tárgyalást lehetővé teszik. Gondolok itt arra, hogy egy szakmaközi szervezet keretein belül az EU megengedi a termelők egységes fellépését. A nemzetközi kiszolgáltatottság arra kényszerít, hogy a nemzetközi lobbiban is előre lépjünk. Ehhez a magyar méhészeknek szüksége van a magas reprezentativitással rendelkező érdekképviselet további megerősítésére, valamint széles nemzetközi partneri körre.

  • Ne éljünk abban a légvárban, hogy bárki is a mi kimagasló minőségünket fogja előnyben részesíteni (már a hazai fogyasztón kívül, de ez tőle el is lenne várható). Nem vagyunk ármeghatározó tényező.

  • Csak üdvözölni tudjuk az OMME azon kezdeményezését, hogy a méhészkedést vizsgához köti. A belföldi piaczavarhoz és méhegészségügyi helyzethez ugyanis jócskán hozzájárulnak a képzetlen piaci szereplők.

  • A mézek iránti kereslet minden piacunkon tovább emelkedik. A fogyasztás terén lassú bővülés tapasztalható. A 2010 környékén számolt 0,4-0,5 kg-os egy főre jutó fogyasztás napjainkra 0,7 kg-ra növekedett, ami igen nagy jelentőségű a szektor fennmaradása és fejlődése szempontjából.

  • A legfontosabb kérdés a végére került: Mi fog történni a mézárakkal? A Takarék Agrár Központ tavalyi előrejelzése szerint (amit egy hasonló cikkben közre is adtunk) akkor fognak érdemben emelkedni, ha a manipulált mézek elé adminisztratív korlátok épülnek fel. Ez elkezdődött. Most pedig egy tartósnak ígérkező, akár egy évnél hosszabb ideig is tartó lassú áremelkedés elején vagyunk.

 

FÓRIÁN ZOLTÁN

vezető agrárszakértő

Takarék Agrár Központ

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook