Leállt az élőmarha-kivitel

A kéknyelv-betegséget terjesztő szúnyogok megjelenésével Törökország bizonytalan időre ismét leállította a magyar marhaszállítmányokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint május 16-a után egyetlen élő állatot sem fogad Magyarország területéről a legnagyobb exportpartnerünknek számító ország.

Bár az idén még nem találtak újabb fertőzött állományt, a hatóság április 21-én bejelentette az úgynevezett vektormentes időszak végét. Ez azt jelenti, hogy az enyhe tél miatt szép számmal megmaradt törpeszúnyogok száma elérte azt a szintet, ami elvileg elég ahhoz, hogy átvigyék a betegséget. Mivel tavaly novemberben Magyarország teljes területét védőzónává nyilvánították, ezért a belföldi állatszállításban semmilyen fennakadást nem okoz az intézkedés. Az általános élőállat-szállításhoz szükséges teendőkön kívül elegendő az állatok klinikai vizsgálatát elvégezni a szállítás előtt.

A török hatóságok a kórokozómentes időszak után egy hétig egyáltalán nem fogadtak élő állatot Magyarországról, majd április 28-tól május 16-ig – szigorú szabályok betartása mellett – valamennyi hazai megyéből folytatódhatott a kivitel. Az exportálható állatokat a török hatóság által delegált állatorvosok válogatták ki és látták el – a már meglévő mellett – elektronikus füljelzővel.

Május 16-a után azonban semmilyen körülmények között nem állítható ki állat-egészségügyi bizonyítvány, mert azokat a török hatóság nem fogadja el, így a szállítmányokat visszautasítja – hívta fel a figyelmet a Nébih.

Mivel az állatok visszafogadására nem minden esetben van lehetőség, Bulgáriában ugyanis felütötte a fejét a bőrcsomósodáskór, ezért a hatóság szerint nem érdemes a szerencsére várva elindulni az állatokkal a török határ felé. A Nébih tájékoztatása szerint ugyanis a járvány megelőzése miatt a fertőzött megyéken áthaladt szállítmányok nem kerülhetnek vissza Magyarországra.

Bognár László, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének titkára, a Holstein-fríz-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint a török export leállítását állategészségügyi szempontból semmi sem indokolja. – A kéknyelv-betegség egész Európában, sőt Törökországban is jelen van.

Az enyhe, influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedés nem veszélyes az állatokra, ráadásul Magyarországról soha nem került ki beteg állat – hívta fel a figyelmet. A szakember szerint sokkal inkább arról van szó, hogy a törökök megelégelték, hogy az utóbbi időszakban rekordszintre emelkedett a tenyész- és vágóállatok ára, a kéknyelv-betegséget terjesztő szúnyogok megjelenése pedig épp kapóra jött ahhoz, hogy jobb alkupozíciót szerezzenek az ártárgyalásokon.

Bognár László szerint csak néhány hetes leállásról lehet szó, rövid időn belül újra elindulhatnak az alkudozások a kereskedők és az állattartók között. A török kereslet ugyanis most is óriási: mind a tenyészállatok, mind a levágásra szánt marhák iránt nagy az igény. A magyar marha legnagyobb felvevőpiaca épp Törökországban van, ezzel pedig a török fél is tisztában van és időről időre megpróbál visszaélni a helyzetével – mutatott rá a szakember.

A tejelő tehenekkel kapcsolatban elmondta: évente csaknem hatezer holstein-fríz tenyészállat hagyja el az országot, ami nagyrészt Törökországba kerül, de más felvevőpiacaink is egyre aktívabbak. Az elmúlt időszakban szép számmal szállítottunk Kazah­sztánba és Grúziába is, emellett időről időre jönnek ajánlatok az arab világból. Bár ezeket Bognár László szerint csak kis eséllyel lehet komolyan venni, a kereskedők az élőállat-szállítás nehézségei miatt a legtöbb esetben végül elállnak az üzlettől.

agrotrend.hu / magyaridok.hu