Lisztáremelés a láthatáron

A tavalyi aratást követő lisztáremelés után az előttünk álló egy-két hónapban az átadási ár további mintegy 10 százalékos növelését próbálják elérni a malmok – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A 2017-es aratás utáni átlagosan 5 százalékos lisztáremelés óta jelentős költségnövekedést kellett elkönyvelni a malomiparban, ezért nem halogatható tovább az átadási árak újabb emelése

– mondta a Gabonaszövetség Gabonafeldolgozók tagozatának elnöke. A januártól átlagosan 10 százalékkal emelkedő munkabérek és a 30 százalékkal dráguló áram – bár ezeket a beszállítóik is érvényesítik velük szemben – Lakatos Zoltán szerint még a kisebb tehernövekedés.

A nagyobb probléma az, hogy tavaly augusztus-szeptemberben a malmi búza ára is 15 százalékkal nőtt. A szakember szerint ezt a malomipari cégek már nem tudják kezelni, ezért elkerülhetetlen a liszt átadási árának emelése. A Hajdú Gabona ezt két részletben érvényesíti, az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő, hasonlót március környékén. Utóbbiba még a búzaárak további emelkedése is beleszólhat.

fotó:Pixabay

A búzapiac meglehetősen furcsán alakult az utóbbi hónapokban – mondta a cégvezető. Az augusztusi tonnánként 43 ezer forintos árról 49-50 ezer forintosra dráguló malmi búza mellett érdekes módon az olaszok még a malminál gyengébb minőségűnek számító eurobúzánál is kedvezőtlenebb paraméterű búzákat vesznek meg, és fizetnek értük tonnánként 48 ezer forintot – érzékeltette a korábban elképzelhetetlen árarányokat.

Közben a hazai felvásárlók nem tapasztalják, hogy nagyobb készletek lennének az országban, noha a világ búzakészletei rekordszintre emelkedtek az elmúlt években. Ez Lakatos Zoltán szerint azzal magyarázható, hogy

a termelők megerősödtek, mert bőségesek a raktárkapacitásaik, és mert olcsó lett a finanszírozás, vagyis nem szorulnak rá, hogy röviddel az aratás után megváljanak a terményüktől.

Beszámolt arról is, hogy a malomipart is elérte a munkaerőhiány,

a targoncásokat elcsábítják a raktáráruházak, egyszerű betanított munkára pedig lehetetlen embert találni.

A minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékos emelése pedig – a tavalyi emeléssel – azt idézte elő, hogy a középvezetők munkabérén is emelni kellett.

A malomipar elmúlt évét Lakatos Zoltán gyenge-közepesnek minősítette, ugyanis

az év eleji nagyobb mértékű béremelést a szakma nem árazta be, az augusztus-szeptemberi átlagosan 5 százalékos lisztáremelés pedig csak arra volt jó, hogy a dráguló búza miatti költségnövekedést kompenzálja

– magyarázta.

A következő egy-két hónapban várhatóan kilónként 6-7 forinttal dráguló liszt okozta költségnövekedést minden bizonnyal a sütőipar is továbbadja a vevőknek. Mivel egy kiló kenyérhez 70 deka lisztre van szükség, a drágulás nem lesz jelentős. Azzal számolva, hogy Magyarországon fejenként évi 80 kilogramm a sütőipari termékeken keresztüli, illetve a közvetlen lisztfogyasztás, a tervezett áremelés hatása egy emberre vetítve nem éri el a 600 forintot.

agrotrend.hu / vg.hu