Agrárpiac

Piac

Magunk mögött hagyni az import GM szóját

A hazai termesztésű fehérjenövény akár ki is üthetné a génmódosított takarmány-alapanyagokat.

Az elmúlt 5 évben több mint 130 millió tonnával nőtt a világ takarmánykibocsátása. Végleges adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre 2016-ról, de 1 milliárd tonna feletti eredményre lehet számítani. A növekedés elsősorban Ázsiának köszönhető, ahol 350 millió tonna takarmány kerül piacra, szemben az európai mintegy 230 millió tonnával.

Stagnál a hazai takarmánykibocsátás

A magyar takarmánygyártás az elmúlt 3-4 évben nem igazán mozdul, de legalább már nem is csökken. A rendszerváltás idején 9 millió tonna volt, míg az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt 5 és fél millió tonna. Jelenleg 3,6 millió tonnánál állunk.


Ha az állatfaji kategóriákat nézzük meg, akkor ebből a 3,6 millió tonnából a legnagyobb szeletet a baromfitakarmány jelenti 1,6 millió tonnával. A sertés a második legnagyobb fehérjefelhasználó, a sertéstakarmányok pedig 1,2 millió tonnával kerülnek piacra egy átlagos évben. A napraforgó esetében kiemelendő, hogy ez az egyetlen olyan növény, ahol a baromfi és a szarvasmarha nagyságrendje hasonló, mintegy 100 ezer tonnával. 


Az átlagos takarmánykeverék-alapanyag megoszlásánál mintegy 18 százalék a fehérjenövény és származékai, 7 százalék a feldolgozóipari melléktermék. Tehát egy átlagos receptúrában 25 százalékos kitettségük van a fehérjehordozóknak, ha pedig a szójafelhasználást nézzük, akkor a szója közel 50 százaléka a baromfi köré csoportosul. 39 százalék a sertés, 12 százalék a szarvasmarha. 

Folyóáron a mai magyar takarmánypiac mintegy 250 milliárdos nagyságrendet képvisel, ennek 40 százaléka, azaz

100 milliárd forint köthető a fehérjenövényekhez.

Közel 70 milliárd forint értékben használunk fel extrahált szóját, ezt követi a kukorica 55, a búza/tritikálé 23,5, valamint a napraforgó mintegy 17 milliárd forint értékben.

Az évi kb. 400-500 ezer tonna szójaimportunk több mint 90 százaléka GMO – fotó: graphis.com

– 5 év alatt 130 millió tonna takarmánynövekedéssel kellett szembesülünk, ebből több mint 20 millió tonna a fehérjeigény. Ezt valamilyen módon le kell követnünk, aminek kielégítésében elsősorban a szója játszik szerepet – mondta a Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a "Kukorica – a jelen és jövő aranya?" címmel rendezett szakmai konferencián.

A világ szójatermelésének 80 százalékát három ország adja: az USA és Argentína gyakorlatilag 100 százalékban GMO-s szóját állít elő, Brazíliában 70 százalékban GMO-s, 30 százalékban mentes szóját termesztenek.

Magyarország jelenlegi takarmánygyártási potenciálja kb. 3,6 millió tonna, ennek fehérjeszükséglete hozzávetőlegesen 580 ezer tonna, amelynek nagyjából a felét a szója jelenti. 

Óriási előny, hogy – több európai országgal szemben – hazánkban nem kerülhet köztermesztésbe GMO-s növény. Tavaly jó évük volt a szójatermesztőknek, 61 ezer hektáron közel 3 tonna/hektár termésátlaggal mintegy 164 ezer tonna szóját állítottunk elő, azonban ennek a mennyiségnek

rendkívül nagy hányada elhagyta az országot.

Ha megduplázzuk a termőterületet 120-140 ezer hektáron, a legoptimistább számítások szerint sem fogunk tudni 250-300 ezer tonnánál több szójababot előállítani, amiből mintegy 200-220 ezer tonna extrahált szója keletkezhet.

Az állattartás fehérjeszükségletét döntően amerikai importból fedezi az ország – fotó: 123rf

Van-e reális megoldás a szója kiváltására a takarmányozásban?

– Nincs – fogalmazott Kulik Zoltán. – A szója egy igen értékes alapanyag, ár-érték arány és fehérjeár tekintetében sem lehetséges az elhagyása, azonban a kukorica-feldolgozásból származó termékek – elsősorban a kérődzők takarmányozásában – nagyon fontos szerepet játszanak. Szinte nincs olyan receptúra, ahova ne lehetne beilleszteni. Közel 100 ezer tonna fehérjét jelent melléktermékként. 

A GMO szója kiváltása viszont lehetséges,

bár nem egyszerű feladat. 

– Nagy mértékben csökkenthető lenne a szójafüggőségünk, ha az országban tudnánk tartani az itt megtermelt szóját, és növekednének a termőterületeink határai. Emellett szükség van még a fenntartható ökológiai egyensúly megtartásáért elkötelezett cégek részvételére is. Tudatos, átgondolt és rendszerbe integrált tevékenységgel, amely nem nélkülözheti az állami, kormányzati segítségnyújtást, elérhetőek ezek a célok – mondta a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.

Alternatív receptúrákkal, fehérjeforrásokkal, külön állatfajonkénti kategóriákkal a baromfik esetében 10-12, sertéseknél 20-22 , míg a szarvasmarhák esetében közel 70 százalékkal csökkenthető a szójakitettségünk, bár ez így is "csak" 120, maximum 150 ezer tonna szóját jelent. Ha ezeket összeadjuk, akkor is fennmarad még 200-220 ezer tonna extrahált szója kérdése, amit viszont be kell hozni.

agrotrend.hu / Erdei Gabriella

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook