Megalapozatlanul várnak a méhészek árnövekedést

Jelentős mértékben kiszorulhat a magyar méz a nyugat-európai boltok polcairól, mert a méhészek árelképzelései elrugaszkodtak a realitástól – figyelmezteti a méhészeket Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. tulajdonosa. A méhészek nem kellően átgondolt értékesítési stratégiája miatt szűkülnek a magyar méz külpiaci lehetőségei – nyilatkozta a Világgazdaságnak Takács Ferenc.

A legnagyobb magyarországi mézfeldolgozót birtokló Aranynektár Kft. tulajdonosa január végén levélben írta le meglátásait az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökségének. Ebben kifejtette, hogy cége mindig az év első két hónapjában szerzi be azt a mézkészletet, amely a következő termésig elfogy a vevői körében. Idén januárban gyakorlatilag leállt a felvásárlás, így a beszerzés – különösen a virágméz esetében – nehézségekbe ütközött.

Fotó:Pelsőczy Csaba

Szerinte ennek oka a termelők tájékozatlansága, vagyis hogy nincsenek kellően informálva a piaci lehetőségekről, ami átgondolatlan értékesítési stratégiához vezet. Utóbbira azt hozta fel példaként, hogy a szezon elején pánikszerűen adták el a virágmézet a kilónkénti 550 forintos felvásárlási áron, néhány héttel később pedig ennél drágábban sem adták oda a felvásárlóknak. Megalapozatlanul várnak a méhészek jelentős árnövekedést – szembesítette az érdekképviseletet a helyzettel Takács Ferenc. Nyilatkozatában pedig elmondta, hogy négyezer tonnát vásárol fel, ekkora mennyiséget pedig képtelenség rövid idő alatt beszerezni, ehhez már csak a finanszírozási lehetőségei sem adottak.

Ezekben a hetekben, mint mondta, a nemzetközi piac is élénkült, de az év eleji keresletet bőven lefedi a kínálat, ezért az árak sem a hordós, sem a fogyasztói mézeknél nem mozdultak fölfelé. Sajnos a hamis kínai méz tönkretette az európai piacot, ezért nyomottak az árak – mondta. Ugyanakkor a nemzetközi piaci élénkülést is félreértelmezték a magyar méhészek, és kivárnak az értékesítéssel. Mivel cége a szomszédos országok többségében is vásárol, felhívta a méhészek figyelmét arra, hogy ott a hazainál lényegesen alacsonyabb árak ellenére sem tartják vissza a méhészek a készleteiket.

Elmondta, három-négy éve jelent meg először felvásárlóként a környező országokban (Romániában, Ukrajnában, Szerbiában) és Bulgáriában, mert a magyar árak már akkor elszálltak, és magas áron sem tudott megfelelő mennyiségű mézet venni. A méhészeknek írt levelében felvetette, hogy ha ismételten nem tud megfelelő mennyiségű magyar mézet beszerezni, az ott felvásárolt mézekből készült European Selection nevű termékeit kénytelen ajánlani azoknak is, akik eddig tisztán magyar mézet vettek. Ezek az alacsonyabb felvásárlási árak miatt 10-20 százalékkal olcsóbbak, ennek ellenére ugyanolyan karakterűek és jó minőségűek, mint a magyar mézek, mivel mindenütt közvetlenül a méhészektől vásárolnak – írja. Takács szerint ha egy vevő akár csak kényszerből is ilyet vesz, és megtapasztalja a minőségét, nem fog visszatérni a magyar mézhez.

Fotó:Pixabay

Most valóban van némi élénkülés, de sok múlik azon, hogy a piacon a napokban megjelent, a magyarnál szintén olcsóbb argentin méz milyen minőségű – mondta Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Szerinte belföldön a „650-700 forintot is tudja” a mézár, vagyis ilyen áron is gazdaságos lehet felvásárolni, de az exportban más a helyzet. Kilónkénti 600 forintos belföldi felvásárlási árral számolva ugyanis 2,41 eurós telephelyi ár jön ki. A bolgár mézet vásárló importőrök viszont Németországba leszállítva adnak a mézért 2,30 eurót. Vagyis a 600 forintos belföldi felvásárlási árral a magyar kereskedő veszteséggel dolgozna – magyarázta Fazekas. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy dőlni látszik a hangsúlyozottan GMO-mentes magyar méz versenyelőnye, mert a piacot ez nem hatja meg.

agrotrend.hu / vg.hu