2021.05.13., csütörtök , Szervác, Imola

Agrárpiac

2016. április 15. péntek • 13:20

Méhgyilkos vegyszert engedélyez a kormány?

Az EU évekkel ezelőtt betiltotta a méhekre gyakorolt káros hatása miatt, a magyar kormány viszont a Greenpeace információi szerint átmeneti mentességet kért a neonikotinoidos növényvédő szerek alkalmazására. A zöldszervezet szerint érthetetlen a kormányzati hozzáállás, hiszen az érintett vegyszereket multinacionális cégek gyártják, az engedélyezéssel pedig a magyar méhészek és a mézexport érdekei sérülnek.

Az EU évekkel ezelőtt betiltotta a méhekre gyakorolt káros hatása miatt, a magyar kormány viszont a Greenpeace információi szerint átmeneti mentességet kért a neonikotinoidos növényvédő szerek alkalmazására. A környezetvédő szervezet szerint érthetetlen a kormányzati hozzáállás, hiszen az érintett vegyszereket multinacionális cégek gyártják, az engedélyezéssel pedig a magyar méhészek és a mézexport érdekei sérülnek.

2013-ban tiltott be az Európai Bizottság három olyan növényvédő szert, amelyek az addig összegyűlt vizsgálati eredmények szerint felelőssé tehetőek a tömeges méhpusztulásokért. A német Bayer konszern által gyártott imidakloprid és klotianidin, illetve a kínai felvásárlás alatt álló svájci Syngenta által gyártott tiametoxám azóta ideiglenes tiltólistán van az EU-ban (mindaddig, amíg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, vagyis az EFSA vizsgálatai egyértelműen el nem döntik a kérdést, hogy túlélhetik-e az európai méhpopulációk, ha a három szer mégis használatban marad.)

Az akkori hírek szerint a magyar kormány már három éve is a betiltás ellen lobbizott, ami hatalmas felháborodást váltott ki a hazai méhészek körében. A Greenpeace által most megszerzett bizonyítékok alapján pedig az Orbán-kabinet 120 napos derogációt, azaz ideiglenes mentességet kért az idei termesztési szezonra az évek óta érvényben lévő tilalom alól. Az engedély 32 ezer hektárra szól, és a zöldszervezet arra figyelmeztet, hogy ekkora területen több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyit egy év alatt az egész országban elvetnek (az említett rovarölő szereket vetőmagok csávázására használják, és az említett számok alapján előfordulhat, hogy még évek múlva is olyan magot fognak vetni idehaza, amely a belőle kikelt növényen keresztül károsítja a méheket).

Az engedékeny magyar álláspont azon az állításon alapult, hogy Magyarország számára különösen nagy gazdasági kárt okoz a neonikotinoidok betiltása, mivel nincs alternatív csávázószer az amerikai kukoricabogár ellen.

Kevéssé valószínű azonban, hogy ezt a problémát egész Európában csak a magyar mezőgazdaság nem tudja kezelni.

Komoly esély van rá ugyanakkor, hogy a méhekben valóban kárt tesznek a neonikotinoidok, ami a magyar méhészeket és a mézexportot érintheti hátrányosan. A kártétel konkrét gyanúja 2008-ban merült fel először, amikor Németországban tömeges méhpusztulások fordultak elő szántóföldi környezetben.

A vizsgálatok kiderítették, hogy minden esetben a csávázott kukorica vetése során sodródott a mérgező por a közelben virágzó növényekre (elsősorban repcére), és ennek estek áldozatul a méhek. Hasonló anomália több másik uniós tagállamban is előfordult, ezért az érintett tagállamok óvintézkedéseket tettek a neonikotinoidos növényvédő szerek korlátozására, először kormányzati szinten Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában, majd 2013-ban az EU teljes területén. Előzőleg 2012-ben a Science egy tanulmányban jelezte, hogy a neonikotinoidok csökkentik a méhkirálynők számát, és megzavarják a méhek tájékozódását. Egy évre rá pedig az EFSA publikált egy olyan előzetes jelentést, amely szerint a szóban forgó három hatóanyag egyes felhasználásokban kockázatosnak bizonyult a mézelő méhre és a vadméhekre, ami további vizsgálatokat tesz szükségessé – ez az eljárás azóta sem fejeződött be.

Óvatosságra int, hogy Kínában, ahol a környezetvédelmi előírásokat lazábban értelmezik, és lényegesen nagyobb a fajlagos vegyszerfelhasználás, a mezőgazdasági területek közeléből gyakorlatilag eltűntek a méhek, olyannyira, hogy a haszonnövényeket mesterségesen, kézi erővel kell beporozni.

A Greenpeace egy méhészek és biológusok által közösen aláírt nyilatkozatban tiltakozik a felelőtlen magyar lépés ellen. – Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is.

Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívül hagyó döntéseket hoz – áll a dokumentumban.

agrotrend.hu / nol

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.