Mi lesz az árverezett földek sorsa?

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék az állami földek eladása miatt – jelentette be Harangozó Gábor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke hozzátette, az ehhez szükséges ötven aláírást már sikerült megszerezniük.

Visszamenőleg is hatálytalaníthatja az Alkotmánybíróság a földprivatizációról szóló kormányhatározatot, amelyet az ellenzék közös erővel támadott meg a testületnél. Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint az állami földeket szociális szövetkezeteknek kellene adni, ezzel legkevesebb 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni.

A Hír TV által megkérdezett alkotmányjogász azt mondja: a döntés visszamenőleges hatályú is lehet. Az ilyen beadvány nem is akadályozza meg a földeladásokat. Ez nem azt jelenti, hogy aki ezen az ügyleten átment, az biztonságban érezheti magát, mert az Alkotmánybíróságnak arra is joga van, hogy visszamenőleges hatállyal mondja ki alkotmányellenesnek a jogszabályt, amely erre vonatkozik” – jelentette ki Lövétei István. A szakember emlékeztetett rá, hogy a vonatkozó rendelkezés kormányhatározat, amely nem is minősül jogszabálynak.

Az LMP szerint alacsonyabb rendű jogszabály, mint amilyen egy kormányhatározat vagy egy kormányrendelet, nem ütközhet magasabb rendű jogszabállyal, például a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvénnyel vagy a kétharmados földtörvénnyel.

„A Nemzeti Földalapról szóló törvénynek több rendelkezését is megsérti a szabályozás. Megsérti azt a rendelkezését, hogy ki értékesítheti a földet: tehát az NFA-törvény azt mondja, hogy csak a Nemzeti Földalap, jelen esetben pedig a kormányhivatal az, amely eljár. A Nemzeti Földalapról szóló törvény kimondja, hogy mire lehet hasznosítani a bevételt: nagyon-nagyon konkrétan le van írva, hogy gyakorlatilag újabb földterületek vásárlására, konkrét vidékfejlesztési célokra, kis- és középgazdálkodói rendszer megerősítésére” – fogalmazott a Hír TV-nek Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő.

agrotrend.hu / mno.hu