2022.06.29., szerda , Péter, Pál

Agrárpiac

2016. november 02. szerda • 14:26

Mit kapnak az EU mezőgazdasági vállalkozói a CETA-tól?

A mezőgazdaságban érdekelt vállalkozók kétkedve fogadják a szabadkereskedelmi szerződéseket. Bejöhet-e genetikailag módosított élelmiszer Kanadából? Sok környezetvédő ezzel érvelt a most megkötött szabadkereskedelmi szerződés ellen. Ugyanez az egyik legfőbb vádpont az USA-val megkötendő szerződéssel szemben.

A párizsi Le Monde és egy németországi honlap alaposan tanulmányozta a több mint 2000 oldalas szerződést. A nagy autógyárak, gyógyszercégek, szolgáltatók ujjongtak a szerződés aláírásakor, hiszen piacot nyertek. A németek uniós biztosa, Oettinger egyenesen azt mondta Hamburgban: ha nem írjuk alá a szabadkereskedelmi szerződést előbb Kanadával majd az USA-val, akkor jönnek a „ferdeszeműek”, és letarolják a piacot (a Kínára tett , rasszistának ítélet megjegyzés miatt össztűz zúdult a politikusra). A mezőgazdaságban érdekelt vállalkozók azonban kétkedve fogadják a szabadkereskedelmi szerződéseket.

Valóban veszély fenyegeti-e az EU élelmiszer piacát a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi szerződés miatt?

A legnagyobb félelmek a vámmentes kvóták miatt alakultak ki. Ezek jelentős mértékben megemelkednek, vagyis Kanada sokkal több mezőgazdasági árut szállíthat az EU-ba mint eddig:

Marhahús 7 600 tonnáról 45 ezerre emelkedik,

Sertéshús 12 500 tonnáról 75 ezerre,

Búza 38 000 tonnáról 100 ezerre,

Kukorica 1 333 tonnáról 8 ezerre.

A növekedés tehát jelentős, de arányait tekintve így is elenyésző az EU teljes mezőgazdasági produkciójához képest (a marhahús behozatala az össztermelés 0,4%-a, a sertéshús esetében ez 0,6%). Ezen kívül a növekedés fokozatosan megy végbe hét év alatt. Ha menetközben felborulna a piaci egyensúly az EU-ban, akkor Brüsszel meghúzhatná a vészféket, és átmenetileg korlátozhatná a behozatalt Kanadából Európába.

Mit kapnak az EU mezőgazdasági vállalkozói?

Jelentősen növelhetik a sajtkvótát. Ez elsősorban Franciaország és Hollandia számára fontos, de sok más EU-tagállam is sajtnagyhatalomnak számít a világon. Eddig 2 950 tonna volt az éves vámmentes kvóta, ezután ez 18 500 tonnára növekszik. De nem fenyeget-e az, hogy a védett elnevezésű európai termékek nehéz helyzetbe kerülnek, mert Kanada is jogot kap az alkalmazásra? Ezt állítja José Bové, a francia mezőgazdasági vállalkozók legismertebb érdekképviselője. Brüsszel gondosan ügyel a védett elnevezésekre, sőt ezek számát növelni is akarja a szabadkereskedelmi övezetek létrejötte után. Az európai borok, sörök vagy sajtok jelentős részben a nevükből élnek a globális piacon. Ezért az EU vigyáz arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozók érdekei ne sérüljenek a nagy szabadkereskedelmi övezetekben sem.

Bejöhetnek-e génkezelt élelmiszerek a szabadkereskedelmi szerződésekkel Európába?

Kanadában éppúgy, mint az USA-ban, évtizedek óta bevett szokás a génkezelt árutermelés a mezőgazdaságban. Brüsszel azonban kikötötte a kanadai szerződésben: csakis az európai normáknak megfelelő élelmiszerek kerülhetnek be az EU piacára. Az uniós szabályok pedig nem teszik lehetővé a génkezelt termékek árusítását az EU piacain. A német Bayer felvásárolja a Monsantot, mely a génkezelés úttörőjének számít Észak-Amerikában. A Bayer főnöke sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem fogják kerülő úton sem becsempészni a génkezelt árukat Európába. Vagyis a Kanadával most aláírt szabadkereskedelmi szerződés nem jelentheti azt, hogy a génkezelt termékek elárasztják az európaiak piacait – állapítja meg a párizsi Le Monde és a németországi honlap tanulmánya az EU–Kanada szabadkereskedelmi szerződésről.

agrotrend.hu / hvg.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.