Agrárpiac

Piac

Nagyobb ütemű gépesítés kellene az agráriumban

Vannak még tartalékok a hazai agrárvállalkozások gépesítésé­ben, a magyar termelők a nyugati átlaghoz képest feleannyi mezőgéppel dolgoznak, ez pedig a versenyképességükre is kihat. A Mezőgépgyártók Szövetsége szerint a kitörési pont az agrárinformatikában kereshető, ehhez azonban a képzés színvonala mellett a béreket is emelni kell.

Egyre több exportlehetőséghez jut a hazai mezőgépgyártás, az évi 135-140 milliárd forint értékű forgalom bő 83 százalékát a külpiaci értékesítés adja – mondta a Magyar Időknek Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (Megosz) főtitkára. – Az ágazatban több mint 130 vállalat működik. A vidék iparának is nevezett ágazat összességében mintegy 8000 embernek ad munkát, ez a szám 2014-ben még alig érte el a hétezret – tette hozzá.

A hazai agrárgépgyártás termék­palettája igen széles, a talajművelés, a növényvédelem, valamint a gabonatechnika esetében világszínvonalú a hazai gépek minősége. Az agrárinformatika és a különböző innovációs technológiák ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ágazatban. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni a versenyt az innovatív külföldi cégekkel, az oktatás mellett a szakembergárda megtartására is nagyobb figyelmet kell fordítani; fontos, hogy a megszerzett profitból ők is is részesüljenek, ellenkező esetben külföldön próbálnak szerencsét a legértékesebb munkatársaink – emelte ki Fenyvesi. A hazai gépesítettségi szint a nyugati 60 százalékát sem éri el. A gépesítés jelentős hatással van a gazdaság versenyképességére, ezért is fontos, hogy a termelők minél korszerűbb berendezésekkel rendelkezzenek, vagy szövetkezetbe tömörülve használhassák azokat.

Bár az elmúlt években a gazdák – főként uniós forrásokból – sokat költöttek beruházásokra, de lenne még hova fejlődni a gépesítettség terén. A hazai eszközállomány értéke eléri a 2500 milliárd forintot. Optimális esetben ezeket a gépeket tízévente le kellene cserélni, azaz évente 250 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség, ezt a szintet azonban messze nem érjük el. A szakember úgy látja, az uniós támogatások is torzították a piacot, a gazdák ugyanis gyakran nem akkor és nem olyan eszközt vásároltak, amire szükségük volt, hanem amire pénzt lehetett nyerni. Ezt a lehetőséget pedig a kereskedők is alaposan kihasználták. Jelezte: egy tudásalapú termelési rendszert kellene kialakítani – többek között a fejlesztési források felhasználásával –, ezzel ellensúlyozni lehetne, hogy egyfajta kereskedelmi akciót jelentsen a támogatások kiosztása.

Elismerés

Idén első alkalommal adta át a „Mezőgazdasági Gépgyártásért” díjat a napokban fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Mezőgépgyártók Országos Szövetsége. Az elismerést azok a szakemberek és döntéshozók kaphatják meg, akik sokat tesznek az ágazat fejlődéséért. A díjat többek közt Lepsényi István államtitkár, Budai Gyula miniszteri biztos és Oláh Zsanett, a Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója vehette át. A vezérigazgató asszony lapunknak elmondta, az elismerés többek közt azoknak a kezdeményezéseknek is szól – mint például a Ti jöttök! című innovációs mozgalom vagy az Agrárinnovációs klaszter –, amelyek segítségével a döntéshozók felfigyeltek arra, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképességében döntő szerepet játszik a mezőgépgyártás, az innováció és az agrárinformatika. A hazai mezőgépgyártóknak nagyon fontos szerepük van abban, hogy a különböző innovációkat beemelve integrált megoldásokat tudjunk a külpiacokra ajánlani. Emellett abban is kulcsszerepük van, hogy milyen élelmiszerek kerülnek ki a hazai piacról – emelte ki.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés