Nagyot léphetünk előre a biogazdálkodásban

Eredményes pályázat

A már említett támogatási lehetőségre sokan csaptak le, nagy sikerrel. Az MVH adatai szerint 2015 december 31-ével 3161 támogatási kérelem érkezett be a hivatalhoz 134317 hektárra, összesen 62,3 milliárd forint értékben. Ebből 3142 nyert 133776 hektárra, 62 milliárd forint értékben. Így a nyertes pályázatok aránya 97,7 százalék. A nyertes kérelmek 98,3 százaléka 300 hektár alatti gazdálkodó. A nyertesek azzal a feltétellel kapják a támogatást, hogy öt évig fenntartják ezt a tevékenységüket. Ebből a kínálat jelentős bővülése vetíthető előre. A kérdés az, hogy hogyan, hol és milyen formában talál majd vevőre.

Nyertes pályázatok célprogram szerinti megoszlása

Forrás: MVH

A KSH adatai szerint, 2014-ben 1672 gazdálkodó és 125 ezer hektár tartozott a szektorba. A termelési szerkezetben továbbra is meghatározó a szántóföldi termelés és a rét-legelő.

Forrás: KSH

A világ- és európai biopiac továbbra is gyors ütemben bővül

Nagyon fontos üzenete van annak, hogy a világ bio-termő területe 2000 óta megháromszorozódott. A világ 10 legnagyobb egy főre jutó bio-élelmiszer fogyasztó országából pedig 8 európai.

Hogy érzékeljük a léptékeket: a képzeletbeli dobogó tetején az ausztrálok állnak 17,2 millió hektár bioterülettel, mögöttük messze lemaradva Argentína és az Egyesült Államok következik, 3,1, illetve 2,2 millió hektárral. Európában a legnagyobb területen a spanyolok termelnek bioterméket, 1,7 millió hektáron.

Forrás: FiBL

Az EU-ban napjainkban több mint 260 ezer ökofarm működik. Ez a szám 1985-ben még ötezer körül mozgott. Az általuk művelt terület eközben 100 ezerről  11,6 millió hektárra bővült.

Forrás: FiBL, 2015-től Takarék Agrár Központ előrejelzés

A Takarék Agrár Központ véleménye, előrejelzései

• Minden kockázat nélkül ki lehet jelenteni, hogy a biotermékeké a jövő.  Ennél fogva csak az a kérdés, hogy fenn lehet-e tartani, illetve növelni lehet-e a termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességét. Hogyan, melyik termelési fázisban lehet leginkább megfizettetni a hozzáadott értéket? A hazai biotermelési és értékesítési potenciál ugyanis sokkal nagyobb annál, mintsem a jelenlegi szinttel elégedettek legyünk.
• A 0,29 százalékos arányunk a globális bio termőterületből jelzi, hogy nincs súlyunk a világpiaci versenyben. A lokális és régiós mezőnyben azonban van, sőt pozíciónk sokat javulhat. Legfontosabb piacaink tartósan bővülnek. A fenti grafikonon látható a Takarék Agrár Központ előrejelzése, amely szerint az évtized végére a tavalyit több mint 10 százalékkal meghaladó lesz a biopiac mérete az EU-ban.
• Miközben a mennyiségi piacnövekedésben több országban, például Németországban is tapasztalható megtorpanás, értékben tovább bővül a bioélelmiszer-piac. Ennek oka a magasabb hozzáadott értékű termékek felé való kereslet-változás . Ez fontos üzenet a feldolgozás irányába való fejlesztők számára. A magyar biotermékek túlnyomó többsége ugyanis továbbra is alapanyagként kerül exportra, miközben a belföldi fogyasztás több mint kétharmada import feldolgozott termékekből áll.
• A bio-alapanyagok feldolgozásával foglalkozók száma ugyan jelentősen bővült az elmúlt években, de a kapacitások mérete még messze van attól, hogy feldolgozott biotermékeinkkel tartósan a nemzetközi piacra léphessünk. Nem is beszélve a márkák erejéről. Álljon itt a leginkább extrém ellenpélda: a Danone 12,5 milliárd dollárért vásárolta meg az organikus ételeket gyártó amerikai WhiteWave-et.
• Biogazdaságunk fejlesztése során központi kérdésként kell kezelni a munkaerőt. Az egyre krónikusabb munkaerőhiány ezt a területet is korlátozni fogja, vagy már korlátozza is a bővülésben.
• Anélkül, hogy hosszan ecsetelnénk a bioélelmiszerek előnyeit a hagyományos gazdálkodásból származókkal szemben (környezetkímélő előállítás, vegyszermentesség, magasabb bioaktív anyagtartalom) az megállapítható, hogy – a fizetőképesség javulásával – a rövid ellátási lánc fejlődésének természetes fejlődési útja a bio. Ez a közvetlen értékesítési csatorna további erősödését vetíti előre, ami a jövedelmezőség szempontjából is kedvezőbb. Ez azonban egyben gátja is a nagyobb tételű feldolgozás kialakulásának a szektorban. Pedig az export a hazai biogazdaság fejlődése szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű. Ahhoz, hogy az export-kereslet alapanyag irányultságán változtatni tudjunk, a szektornak magasabb szinten kell együttműködnie.

(X)