2020.10.21., szerda , Orsolya

Agrárpiac

2016. augusztus 17. szerda • 13:13

Nem tűzoltás, hanem hosszú távú tervek és integráció kell a meggypiacon

Magyarországon nagyon jó minőségű meggyet lehet termelni, ugyanakkor fajtainnováció és az ültetvények öntözésfejlesztése feltétlen kell ehhez - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felméréséből. Nem a termelés okozza a problémát. Ágazati konszenzuson alapuló szerződéses kapcsolatrendszer és objektív árprognózis-rendszer kialakítása szükséges.

Az idei év első felében végezte el a meggyültetvény-összeírást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – falugazdász-hálózatán keresztül – az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködésben. A felmérés lezárása után a kamara tagjaihoz eljutó újságjában, a legfrissebb NAKLap-ban is ismertette a legfontosabb eredményeket, megállapításokat.

Új fajták kellenek

A meggyültetvények átlagos mérete országos szinten 4,13 hektár volt. A felmért meggyültetvények körében a kisüzemek domináltak, mivel az 1,0-2,99 hektáros ültetvények részaránya 50 százalékot tett ki. A felmért területeken csupán három-négy meggyfajta volt a meghatározó, a legnagyobb részarányt, csaknem 31 százalékot az Érdi bőtermő érte el, majd az Újfehértói fürtös következett 27 százalékos részesedéssel. A Debreceni bőtermő, illetve a Kántorjánosi fajták egyaránt 15 százalékát foglalták el a felmért területnek. Azaz bizonyosan a jövőben fajtainnovációra lenne szükség, újabb, korszerűbb fajták termesztésbe vonásával.

A felmérés eredménye azt is jól mutatja, hogy a hazai meggyültetvények elöregedtek, ezért szükséges lenne a fiatalítás is. Az ültetvények legnagyobb része, 60 százaléka, 9-15 év közötti, az ennél idősebb, 16-25 év közötti ültetvények aránya 19 százalék, a 25 évnél idősebbeké nem érte el a 3 százalékot. A 8 évnél fiatalabb ültetvények aránya mindössze 19 százalék. Az ültetvények átlagkora 13,7 év volt.

Öntözéssel jobb a hozam

Az egyébként alacsony hozamú 2015. évben betakarított meggy 37,7 százaléka az Észak-Alföldön termett. Az átlagos hozam 6,09 tonna/hektár volt. Általában a fiatal ültetvényeket a termőre fordulásig nagyon alacsony hozamszínvonal jellemzi, a 0-3 éves ültetvényeken 2,5 tonna meggy termett hektáronként. A legnagyobb hozam a 16-25 éves ültetvényekre volt jellemző, ahol átlagosan 7 tonna meggyet takarítottak be.

A meggyültetvények területének mindössze 21 százaléka volt öntözhető és öntözött. A többi területet nem öntözték, vagy azért, mert nem öntözhető (66 százalék), vagy bár öntözhető, mégsem öntözik (13 százalék). Az öntözővíz felhasználása a felmért ültetvényekben meghaladta a 464,5 ezer köbmétert 2015-ben, ennek közel felét a Dél-Alföldön használták fel.

A felmért nem öntözhető területeken a termésátlag 5,74 tonna volt hektáronként, ami még jó felvásárlási ár mellett is a nyereséges hozamkategória legalsó határát súrolja. Az öntözhető, de nem öntözött területeken a hozam 6,17 tonnát tett ki hektáronként. Az öntözött területeken jelentős hozamtöbbletet értek el, mivel 8,43 tonna meggyet takarítottak be hektáronként. Ezek az eredmények is alátámasztják az öntözés fejlesztésének szükségességét.

Konklúzió

Az eredmények úgy összegezhetők, hogy Magyarországon nagyon jó minőségű meggyet lehet termelni. Még ha a hozamok fokozására, a technológia fejlesztésére jobban oda is kell figyelni a jövőben, alapjában véve nem a termelés okozza a problémákat, hanem elsősorban a vertikális integráció hiánya. A néhány évente előforduló piaci zavarok miatt nagyon fontos lenne a problémákat hosszú távon, és nem tűzoltás jelleggel kezelni.

Ehhez ágazati konszenzuson alapuló szerződéses kapcsolatrendszer és objektív árprognózis-rendszer kialakítása szükséges. A hosszú távú ágazati szakpolitikai döntésekhez pedig elengedhetetlenek a meggyültetvény-szerkezeti összeíráshoz hasonló, intézmények közötti együttműködéssel megvalósuló felmérések, ami jó példaként szolgálhat más ágazatok számára is.

A NAK megállapításait jól egészítik ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet meggyel kapcsolatos idei friss, júliusi agrárpiaci információi.

Magyarországon tavasszal fagyok sújtották a meggyültetvényeket, emellett az érés időszakában az esőzések is negatívan befolyásolták a minőséget és a mennyiséget, majd június közepén a vihar verte le a gyümölcsöket egyes termőtájakon. Idén 14 ezer hektár meggyültetvény után igényeltek területalapú támogatást a gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Ebből a 2016. évi kárenyhítési rendszer terhére – az összes tavaszi fagykárral – bejelentett károsult terület közel 5,4 ezer hektár.

A meggy alapvetően feldolgozóipari alapanyag, de a frissen, nyersen történő fogyasztás növelésében még nagyok a lehetőségek. A korábbi évek kedvező tapasztalatait követően az idén is ingyenes meggykóstolót tartottak a magyar termelők, hogy népszerűsítsék a gyümölcsfogyasztást és tudatosítsák az emberekben annak jótékony hatásait.

Az idei év első négy hónapjában Magyarország 24 százalékkal, 1265 tonnára növelte a fagyasztott meggy exportját. A konzervkivitel 1 százalékkal, 10,8 ezer tonnára emelkedett: a legnagyobb felvevőpiac, Németország felé 3 százalékkal (7,9 ezer tonna) több konzervet értékesítettünk.

agrotrend.hu / NAK, AKI

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.