Nemzetközi trendek lökik egyre feljebb a tej árát

Jelentősen, 25-30 százalékkal megdrágult január óta mind a tej, mind a különböző tejtermékek, a vaj, a sajt és a túró ára. Külföldön is nagy mértékű drágulást észlelnek, ugyanakkor Brüsszel támogatást nyújtott azoknak a gazdáknak, akik felhagytak a termeléssel. Hazánkban túlnyomórészt a termelés szinten tartását vállalták a tejtermelők. Az év eleji áfacsökkentés hatását pedig elviheti az emelkedő alapanyagár.

A megemelkedett árakon az sem sokat változtatott, hogy a friss tej áfáját januártól 18 százalékról 5 százalékra csökkentette a kormány, hiszen az alapanyag is folyamatosan drágul. Erre jó példa, hogy a 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej ára literenként 190-230 forintról 280-320 forintra kúszott fel, ugyanis a múlt évi 60-70 forintos, literenkénti felvásárlási ár 90-92 forintra kúszott fel, az önköltség azonban 100 forint felett van. A 20 dekagrammos vaj ugyanakkor a korábbi 400-500 forint helyett 600-750 forintért kapható. A magasabb sajt árakat jól illusztrálja, hogy a legkeresettebb termék, a trappista az év elejei 990-1100 forintos kilónként árról 1500-1600 forintig emelkedett.

A termelõk számára viszont jó hír – a fogyasztók számára azonban kevésbé – hogy ez a trend akár egy-másfél esztendeig is eltarthat, és ez végre nyereségessé teheti az ágazatot.

Az is javíthatja a tejtermelõk pozícióját, hogy olcsó abrakkal etethetik a jószágot

– jegyezte meg a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász.

Az más kérdés, hogy az emelkedõ tej árakat mennyire lesz képes ellensúlyozni a magyar tej vásárlására buzdító kormányzati propaganda. Magyarországon ma 46,5 liter személyenként az éves tej fogyasztás, amivel az uniós lista "futottak még" kategóriájában kullogunk. (Ez a mennyiség 2010-ben még 53 liter volt.)

Természetesen a tej és a tejtermékek árát elsõsorban nem a hazai tendenciák, hanem a nemzetközi trendek lökték, lökik egyre feljebb.

Az uniós tejkvóta 2015. áprilisi kivezetése után ugyanis olyan hatalmas készletek halmozódtak fel, amelyek a mélybe taszították a felvásárlási árakat. A zuhanó bevételek és az emelkedõ veszteségek ráfizetésessé tették az ágazatot.

Brüsszel jelentõs támogatást adott, és ad azoknak a gazdáknak, akik hajlandók felhagyni a tejtermeléssel, vagy legalább a 2016. áprilisi szinten képesek tartani azt. A magyar tejgazdaságok egyébként az évi 1,6 milliárd literes termelésüknek a 4 százalékos csökkentését vállalták. (A hazai tejes gazdák többsége egyébként a szinten tartást vállalta.)

Egyikük, László Róbert makói termelõ, állattenyésztõ agrármérnök, a Tej Terméktanács elnökségi tagja arról számolt be, hogy

az intézkedéseknek köszönhetõen legalább néhány millió forintos többletforrással számolhat most.

A 300 darab tejelõ marhát és 225 borjút tartó szakember évente 2 millió liter tejet termel, és bár megtehetné, egyelõre nem is állít elõ többet. Ennek oka, hogy László Róbert tavaly még a 27 millió forintos bevételkiesését a növénytermesztõ ágazata nyereségébõl volt kénytelen pótolni.

A mai felvásárlási árakkal és az uniós, illetve a nemzeti támogatásokkal már literenként 5-6 forintos nyereséget lehet elérni, ami az eddigi veszteségeket pótolja, de beruházásra még nem futja belõle. A drágulásnak gátat vethet, egyébként az az érdekes helyzet, hogy sok kereskedõ külföldrõl, dömping áron behozott UHT tejjel tartja sakkban a termelõt, feldolgozót, ami a kereskedõnek aligha az érdeke. Ugyanis, ha tönkre mennek, az senkinek se jó.

Ez felhajtja az árakat, és visszaveti a forgalmat is

– vázolta fel a kialakult helyzetet Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fõtitkára. Kétségtelen, hogy vannak olcsóbb külföldi tejek, de ennek az is az oka, hogy a hazai tejágazat elmaradt a technikai technológiai fejlesztésekkel a versenytársakhoz képest. Az árak amúgy sem egyforma mértékben emelkednek, hiszen az alapvetõ cikkeknél kisebb, a feldolgozott termékeknél nagyobb az árrés. A kereskedõnek ezen kívül figyelembe kell vennie a vásárlók árérzékenységét is. Ez is korlátot szab az áremeléseknek.

agrotrend.hu / nepszava.hu