Nincs esélyük a kis sörfőzdéknek a sörgyárakkal szemben

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, megvizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel a kis szereplőket rendre eltapossák a multik.

– Komoly akadályt jelent a kisüzemi sörfőzdéknek piaci jelenlétükben a négy nagy magyarországi székhelyű, ám külföldi tulajdonban lévő sörgyár, ugyanis a multik üzletpolitikájukkal nem hagynak sok lehetőséget a vendéglátósoknak a kézművesként ismert sörök értékesítésére – mondta a Magyar Idők megkeresésére Gyenge Zsolt, a sörfőzdék 80 százalékát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde vezetője.

Mint mondta, a négy nagy sörgyár gyakorlata az, hogy hosszú távú szerződést kötnek az adott vendéglátóhellyel, sokszor kizárólagos forgalmazást kérve, amely kötelezettségtől már nagyon nehéz szabadulni. Gyenge Zsolt ezek közül kiemelte: a szerződéskötéskor az üzletnek vállalnia kell, hogy meghatározott sörmennyiséget adott idő alatt értékesít, ráadásul sok esetben kizárólag csak az adott cég termékeit forgalmazhatja.

A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, ugyanis régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg, ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni az elvárt mennyiség értékesítését, akkor a vendéglátóhelynek kötbért kell fizetnie, vagy – ezt elkerülendő – szerződést kell hosszabbítania a sörgyárral. Kiderült, hogy a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól, ráadásul az ajánlatuk meglehetősen kecsegtető, mivel általában kiegészítőket, például söröskorsókat, egyéb üzemeltetéshez szükséges eszközöket is adnak, saját márkajelzésükkel ellátva. Mivel a vendéglátósoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat, sokan nem rendelnek kisüzemi sört.

Gyenge Zsolt kiemelte: a kisüzemi sörfőzdék itthon adóznak, profitjukat nem viszik külföldre, azonban az előbb említett gyakorlat miatt esélyük sincs komoly piaci részesedésre a multikkal szemben. A szakember felidézte: a kézműves sörök iránti fogyasztói igények növekedése miatt már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék, szemben az Egyesült Államokkal, ahol arányuk megközelítőleg 20 százalék.

A szövetség vezetője felidézte: a probléma nem új keletű, mivel a sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, azóta nem tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és korábban ezen vállalkozások 90 százaléka tönkrement. A nagyok árbevétele ráadásul eléri az évi több milliárd forintot. A kormány ma már lehetőséget nyújt pályázatok útján, kisvállalkozói támogatások formájában a fejlesztésekre, ám ez nem elegendő a piaci részesedés növeléséhez.

– Amikor kézműves sörökről beszélünk, akkor nem csak a drága, prémium kategóriás italokra kell gondolni – fejtette ki Gyenge Zsolt. A kisüzemek is főznek a nagy gyárak árfekvésében söröket. Kiemelte: az egyesület már javasolta a kisüzemi főzdék helyzetének javítására a csapolt sör áfájának csökkentését. Emlékeztetett: a nagy gyárak forgalmának csak mintegy 10 százalékát adja ez a kategória, szemben a kisüzemi sörök 40 százalékos hozzájárulásával. Gyenge Zsolt hozzátette: két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, hogy kizárólagos pia­ci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele.

agrotrend.hu / magyaridok.hu