2022.06.29., szerda , Péter, Pál

Agrárpiac

2016. október 03. hétfő • 07:24

Nyitás a dél-amerikai piacok felé

A két, nagy visszhangot kiváltó szabadkereskedelmi szerződés mellett kevés figyelem jut arra, hogy az Európai Unió több mint húsz éve tárgyal ugyanilyen egyezményről több dél-amerikai állammal is. A tárgyalások ebben a hónapban folytatódnak. Az egyezmény nagyon hasonló a kanadai és amerikai szabadkereskedelmi egyezményhez, a problémáik is azonosak.

A legtöbb latin-amerikai ország egy gazdasági egységet alkot: ez a Mercosur. Az 1991 óta létező Mercado Común del Sur, azaz Déli Közös Piac tömöríti teljes jogú tagként Argentínát, Brazíliát, Paraguayt, Uruguayt és Venezuelát, társult államként pedig Bolíviát, Chilét, Perut, Kolumbiát, Ecuadort és Suriname-ot. A Mercosur államai kereskedelmi és vámunióként próbálják összehangolni makrogazdasági és ágazati politikáikat: itt tehát nem két állam, hanem két gazdasági blokk igyekszik egybenyitni piacát.

A folyamat 1995-ben indult, amikor aláírták az EU–Mercosur Együttműködési Keretmegállapodást, ez fektette le a kezdeti célokat: a folyamatos politikai párbeszédet, illetve a kereskedelmi és gazdasági ügyek összehangolását. Több tárgyalási forduló után 2004-ben nyújtották át a felek egymásnak végleges ajánlataikat, amelyek kölcsönös elutasításra találtak. Európa problémája a latin-amerikai telekommunikációs piac alacsony szintű megnyitása és a földrajzi áruvédelem hiánya körül összpontosult, a Mercosur pedig elégedetlen volt az unió mezőgazdasági piacára való bejutás lehetőségeivel.

A tárgyalások megfeneklettek, évekig csak informális találkozókon egyeztettek a felek, mígnem 2010-ben hivatalosan is újraindult a sorozat. Az akkori madridi találkozón megfogalmazták a tárgyalássorozat új célját: átfogó kereskedelmi egyezményt kell létrehozni, amely nemcsak az ipari és mezőgazdasági termékforgalmat fedi le, de a szolgáltatások és az állami közbeszerzések piacát is megnyitja, sőt, egyszerűsíti a szabályozást a szellemi alkotások joga, a gazdasági szabványok területén, és általános kereskedelmi könnyítéseket vezet be. Több tárgyalási forduló után az idén májusban cserélték ki a felek az ajánlataikat, amelyeket áttekintés után júniusban ismét megtárgyaltak. A júniusi brüsszeli forduló jegyzőkönyve szerint a partnerek elégedettek voltak a végleges tervezetekkel, a tárgyalásokat eredményesnek és hatékonynak írták le, továbbá megjegyezték, hogy most októberben szintén Brüsszelben tartják a következő kört.

Az egyezmény nagyon hasonló a kanadai és amerikai szabadkereskedelmi egyezményhez, a problémáik is azonosak. A jegyzőkönyvek szerint például tavaly novemberben Franciaország, Írország és hazánk a lengyelek, a litvánok és az észtek támogatásával kijelentette, hogy génmódosított élelmiszer nem hozható be a területére. Az Európai Bizottság az idén májusban megjelentetett egy kiadványt az egyezmény pozitív hatásairól. Ennek értelmében jelentős előny származna abból, ha az unió lenne a Mercosur egyetlen, Latin-Amerikán kívüli szabadkereskedelmi partnere. Nyilván számottevő, négymilliárd euró értékű vámot spórolnának meg az európai exportőrök, továbbá a Mercosur lehetne az európai tejtermékek, a bor, a röviditalok, a feldolgozott élelmiszerek, csokoládék első számú felvevőpiaca. A dolog visszafelé is működik: a Mercosur-államok az unió iparának fontos nyersanyagellátói, a bizottság adatai szerint például onnan érkezik élelmiszeriparunk nyersanyag-szükségletének hatvan százaléka, a takarmányozás zöldségszükségletének pedig a nyolcvan százaléka. A szabadkereskedelemmel még több jöhetne a nyersanyagokból, még olcsóbban.

Összességében az unió a Mercosur legnagyobb kereskedelmi partnere, a két tömb közti kereskedelem mértéke 2013-ban elérte a száztízmilliárd eurót. Az unió a legnagyobb beruházó a dél-amerikai térségben, 2012-ben a befektetett tőke meghaladta a kétszáznyolcvanmilliárd eurót. Úgyszintén a dél-amerikai blokk a legnagyobb felvevője az uniós szolgáltatásexportnak, és a Mercosur-féle nyersanyagexport bő negyede európai piacra jut. A két tömb közti kereskedelem tehát valóban hatalmas, amelyet a szabadkereskedelmi egyezmény tényleg növelne.

Ahogy azt az unió kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström kifejtette: mindkét fél eltökélt a folytatásban, és bízik abban, hogy az ajánlatokat kölcsönösen elfogadják. Kijelenhető azonban, hogy mivel az Egyesült Államokkal tárgyalás alatt lévő és éppen megtorpanó transzatlanti partnerség (TTIP) és kanadai kistestvére, a CETA messze fontosabb, az Európai Bizottság figyelme ez utóbbi szerződések megkötésére koncentrálódik, mintsem a dél-amerikai egyezményre.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.