Olvasószemüveggel felvértezve menjünk sonkát venni Húsvétra

De mi is az a húsvéti sonka?

Az akciós ajánlatok alapján elmondható, hogy a legolcsóbb főtt, hőkezelt, gyorspácolt termékek 900-1000 ft között mozognak, míg a hagyományos, hosszan érlelt parasztsonkák jócskán meghaladhatják a 2000 ft-ot is. Ezek az árak jelzik a készítés módját, a termék minőségét is. Senki se lepődjön meg egy nagyon olcsó termék vásárlása esetén, hogy az nem ugyanazt az élményt hozza a húsvéti asztalra, mint a drágábbak.

Olyan definíció és termék nincs, hogy húsvéti sonka. Húsvéti sonkának nevezzük azt, amit Húsvétkor fogyasztunk. A téli disznóvágás során levágott sertés húsából készült sonka nagyjából Húsvétra ért meg, tehát innen az elnevezés.

– Az elmúlt egy-másfél évtized nagyon érdekes tanulási folyamatot eredményezett a magyar fogyasztóknál – mondta az Agrotrend.hu-nak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke.

Figyelni kell a gyártó pontos beazonosíthatóságára, mi van a választott termékre ráírva, mi a minőségmegőrzési ideje – fotó: Pixabay.com

– Különösen az Európai Uniós csatlakozást követően nagyon sok, korábban nem jelentős piaci részesedéssel bíró termék jelent meg a húsvéti húskészítmények között is, amik egy részéről a fogyasztó azt hihette, hogy azok megegyeznek azzal, amit korábban vásárolt. Ezek a termékek azonban a gyors előállítás okán lehetnek lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos húsvéti húskészítmények – tette hozzá a Hússzövetség társadalmi elnöke.

A gyorsérlelt és -pácolt hús nem ugyanaz, mint a hagyományos úton készült parasztsonka.

Az otthoni elkészítés során tapasztalt minőségbeli különbségeknek köszönhetően egyre többen ismerik fel, hogy a magasabb ár ténylegesen jobb minőséget, nagyobb élvezeti értéket nyújt. Egyre többen döntenek úgy, hogy legalább az ünnepek alkalmával a jobb és egyben drágább élelmiszert vásárolják meg.

Az ágazat elkezdett fehéredni

A tavalyi évben ismét jelentősen növekedett a vágásszám a sertés ágazatban, 2016-ban 4,6 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami közel 5%-os növekedés egy év alatt. Mindez azért különösen érdekes, mivel a statisztikailag nyilvántartott sertésállomány nemhogy növekedett volna, hanem 5%-kal csökkent is, decemberben 2,8 milliós volt.

Vagyis a sertéslétszám és a vágásszám alakulása statisztikailag továbbra is nehezen hozható összhangba. A külkereskedelmi forgalom sem ad magyarázatot a vágásszám statisztikai növekedésére, mivel az élősertés-behozatal volumene 3%-kal csökkent.

– A lejelentett vágásszám folyamatos növekedése egyértelműen a tisztulásra utal – magyarázta Éder Tamás, a Hússzövetség Húsvéti sajtótájékoztatóján.

Éder Tamás: Jól láthatóak a 2014-es áfacsökkentés eredményei a vágás területén – fotó: Agrotrend.hu

Az ágazat reagált az elmúlt évek zavaraira, az orosz kereskedelmi korlátozás bevezetését olyan piaci helyzet követte, ami az egész Európai Uniós sertéspiacon jelentős negatív folyamatokat eredményezett. A kocalétszám több mint 3%-kal csökkent, valamint a kocaállomány nagysága 176 ezerre szűkült, ami a jövőbeli lehetőségeket is korlátozza. Tavaly tehát összeségében a vágás területén az ágazat súlya az EU-ban kis mértékben csökkent, annak ellenére, hogy a vágáslétszám jelentősen növekedett.

Az élelmiszeripar és ezen belül a húsipar is – a kocalétszám csökkenése ellenére – az ipari átlagot meghaladó mértékben tudott teljesítményt növelni 2016-ban, a hús és baromfihús ágazat összesített teljesítménye 4,5%-os növekedést mutatott. (2015-ben ez 6,4% volt). Az ágazat árbevétele 2016-ban elérte a 717 milliárd forintot, aminek alapvetően az exportnövekedés a motorja.

Bármit is gondolunk, az áfacsökkenés beépült a fogyasztói árakba

Az áfacsökkenés teljes mértékben megjelent a tőkehús fogyasztói áraiban, 2015. december és 2016. január között 17-18%-os fogyasztói árcsökkenést hozott. Ezt követően gyakorlatilag egész évben minimálisan változott a sertéstarja, a sertéscomb és az oldalas ára. A tavalyi évben április és szeptember között viszont drasztikus áremelkedés ment végbe, ami a hazai piacon 30%-os, egész évben pedig 20%-os növekedést jelent.

Készülhetünk az árak emelkedésére – fotó: Dreamstime.com

Ez az árnövekedés önköltség-növekedést eredményez, ami az árakban egyelőre nem jelenik meg, hiszen sertéshús fogyasztói ára 2016. január és december között húsrészenként eltérően, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján csak 4-6% között, miközben az alapanyagár 20%-kal növekedett. Az élősertés ára 2017-ben is emelkedik, idén már az 5 éves átlag fölött van, az ipar azonban nem tudta a kereskedelem felé teljesíteni az önköltség növekedését.

– Elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése a magyar piacon a tőkehúsok területén mindaddig, amíg az élő sertés ár ezen a rendkívül magas szinten van – közölte Éder Tamás.

Mi a helyzet a húskészítményekkel?

A húskészítmények árába még nem került beépítésre az alapanyag (élősertés, hús) és a munkaerő költségének emelkedése, de számítani kell az Élelmiszerkönyv módosításának hatásával is.

– A húságazat idei eredményességét az fogja meghatározni, hogy mennyiben és milyen gyorsan tudja az önköltség-növekedést átvezetni a magyar húsipar a fogyasztó felé, ami nyilván nem öröm, de ha ilyen változások vannak a költségszerkezetben, akkor annak természetes következménye az árnövekedés – mondta a Hússzövetség társadalmi elnöke.

Húsvétkor fogy a füstölt áruk harmada, kb. 6-8 ezer tonna, ennek fele-kétharmada a sonka

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló módosítás hosszú előkészítés után 2016. július 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben és július 21. óta hatályos. Az új előírásokat általánosságban 2017. augusztus 1-től kell kötelezően alkalmazni, de a sonkákra és a hasonló termékekre vonatkozó változások 2017. január 1-től hatályosak. Vagyis,

a most forgalomba kerülő sonkák esetében ezeket a szabályokat be kell tartani.

– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a vásárlók tartalmasabb, minőségibb élelmiszert vásárolhassanak, illetve ellássuk őket minden olyan információval, ami szükséges a tudatos vásárlói attitűd kialakításához – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

Így szigorították a húsokra, húskészítményekre, felvágottakra vonatkozó előírásokat:

meghatározásra került a gépi csontozású és az íntalanított hús, valamint az MSM (a csontról mechanikailag lefejtett hús) definíciója
a felvágottak, sonkák, párizsifélék, virslik, sütőkolbászok legfeljebb 10% MSM-t tartalmazhatnak
pontosították a füstölésre vonatkozó szabályokat
meg lett határozva a pác- és vágásérettség
szabályozva lett a termékek megnevezése: fel kell tüntetni a termékeken az állatfajtát, amiből készült
a máj, májas és májkrémeknél az eddig 12%-ról 25%-ra emelkedett a min. májtartalom
a felvágottak esetében 50%-ban lett meghatározva a min. hústartalom
szigorították a hús fogalmát
a párizsi és a virsli elvárt legalacsonyabb hústartalma 40-ről 51%-ra nőtt
szabályozzák a só- és víztartalmat, valamint a megnövekedett fehérjetartalmat
a sütőkolbász az előkészített hús kategóriájába került
a parasztkolbász és a téliszalámi kizárólag húst, szalonna-alapanyagot és fűszereket tartalmazhat

Az Élelmiszerköny változásai együtt járnak azzal is, hogy a paramétereket olyan módon próbálják meghatározni, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) megfelelő módon tudja ellenőrizni azok betartását, elsősorban a tisztességes vállakozások védelme érdekében.

– A március 20-án elrendelt ellenőrzés Húsvétig tart. Az eddig végzett ellenőrzésnek még nincs összesített előzetes eredménye – jegyezte meg Zsigó Róbert.

Az elmúlt 5 évben a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága 1200 ellenőrzést tartott 6200 tonna termékkel kapcsolatban, 3630 tonna terméket semmisítettek meg és mintegy 860 millió forint bírságot szabott ki ebben az időszakban.

agrotrend.hu / Erdei Gabriella

Kapcsolódó tartalom:

Következő

A termelők nem „hivatali” fejjel gondolkodnak – sok ezren egy fillért sem kaptak még

Előző

A kockázatos ágazatokon a javuló pénzügyi környezet segít