Optimisták sertésfronton a szakértők

fotó: 123rf

Most, hogy 27-ről 5 százalékra csökkent a sertés tőkehús áfája, már nem olyan vonzó az ágazat az adócsalóknak. A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete – és általában a szakma – számításai szerint az országban eladott sertéshúsok 40 százaléka az elmúlt legalább két évtizedben feketén került piacra.

„Pontos adatokról nyilván nem beszélhetünk, de voltak olyan területek Budapesten, ahová értesüléseink szerint az éttermek által felhasznált mennyiségeknek akár a 70 százalékát is feketén, elcsalt számlákkal szállíthatták” – fogalmazott meglehetősen nyíltan az egyesület elnöke. Kiss György éppen ezért a KSH statisztikáiban megjelenő hazai éves sertéshús fogyasztás adatait sem tartja valósnak: úgy véli, a fejenként számított 23-25 kiló köszönőviszonyban sincs a valósággal, a tényleges fogyasztás ma valahol 35 és 45 kiló között lehet.

„A feketézők gyorsan elhagyják a területet, de ne gondoljuk naivan, hogy az ügyeskedéshez szokott vállalkozók mind jó útra térnek. Valószínűleg új vadászterületet keresnek maguknak, így az élelmiszeripar más területeinek is résen kell lenniük” – jegyezte meg Kiss György. A szakember diadalmenetet jósol a sertéshúsnak a következő évekre.

A magyar sertéshús exportja 2015 januárja és októbere között meghaladta a 80 milliárd forintot. A legfontosabb célország Japán, ahova 20 milliárd forint értékben ment ki magyar sertéshús. Kína ezen a listán a még csak a negyedik, 5,5 milliárdos forgalommal, de az ázsiai óriás hamar a lista élére kerülhet.

Bármennyi magyar disznóhúst elfér a kínai piacon

Az optimizmusnak alapot adhat az a tény is, hogy Kína újabb két magyar cégnek adott beszállítási engedélyt fagyasztott sertéshúsra. A kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. után ezentúl a Pick Szeged Zrt. és a Pápai Hús Kft. is szállíthat az ázsiai országba. A kínai tanúsítási és akkreditációs hivatal nehezen adja ki az engedélyeket. A kínai szakértők személyesen vizsgálták meg sertéstelepeket, a feldolgozó üzemeket. Több módosítást kértek a magyaroktól, és csak aztán adták meg az engedélyt a magyar hús Kínába szállítására, ha a kéréseiket teljesítették.

fotó: mti  – Fazekas Sándor a sertés tőkehús áfájának csökkentése utáni árváltozásokról termékbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón egy vecsési Coop-áruházban 

Számunkra nagyon fontos piac ez, mert a világ sertéshús termelésének közel felét jegyzi Kína, de a fogyasztásban is elsők, így az importőrök között is az élbolyba tartoznak. Ráadásul a gazdasági növekedéssel, a társadalom polgárosodásával párhuzamosan a szakértők a fogyasztás további növekedésére számítanak – mondta el a Helyi Híradóknak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke.

Ez a hatalmas piac szinte korlátlan mennyiséget képes felvenni egy olyan kis ország exportjából, mint hazánk, ezért csak a magyar tenyésztők és a feldolgozó üzemek kapacitása szabhatja a meg a kiviteli korlátokat. A kínai fogyasztási szokások alapvetően eltérnek az európaitól. Ott a szerényebb jövedelműek főként a sertés nálunk kevésbé becsült részeit – fülét, lábát, körmét, farkát – fogyasztják. Ugyanakkor a tehetősebbek a legjobb minőséget várják el.
Magyarországon a Sertésinformációs Rendszer hivatalos adatai szerint ma valamivel több mint 3 millió sertést tartanak, a legtöbbet Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Baranya megyében. Az állomány több mint kétharmadát vállalatoknál, a többit egyéni gazdaságokban nevelik.

Jó gének nélkül nem megy

A lehetőségek óriásiak, de, hogy ezekkel élni is tudjanak, át kell szervezni a termelést. A Hússzövetség elnöke szerint elengedhetetlen az üzemek korszerűsítése, és az, hogy csak a legjobb génállományú sertésfajtákat szabad tenyészteni. A nagyvállalatok mellett a közepes termelők, az egyszerre legalább 500-700 sertés hizlalására képes családi gazdaságok azok, amelyek versenyképesek lehetnek – véli Éder Tamás.

A kisebb telepek leginkább akkor lehetnek sikeresek, ha egy jól szervezett integrációs rendszerben működnek. Ezekben a hálózatokban a tenyésztők mindent készen kapnak: a hizlalni való malacot, a takarmányt, az állategészségügyi felügyeletet. Így aki csatlakozik ehhez a rendszerhez, az olyan egységes minőséget produkál, amivel biztos sikert lehet elérni – fejtette ki Éder Tamás.

A legkisebb háztáji gazdaságokat sem szabad „elfelejteni”, hiszen kellő szervezéssel ők is részt vehetnek az integrációban – véli a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Kiss György szerint, ha a kistermelők megszerzik a naprakész genetikai, takarmányozási ismereteket, igenis felvehetik a minőségi versenyt a nagyokkal. „Három, öt, vagy akár tíz háztáji termelőnek is együtt kell dolgoznia, ha meg akarnak tölteni egy kamiont, de ha a szándék megvan, ez nem lehet akadálya az érvényesülésüknek” – hangsúlyozta.
 

agrotrend.hu / hirado.hu