Agrárpiac

Piac

Ösztönzött befektetések – nagy a potenciál a román élelmiszerpiacban

A mezőgazdasági termékek részaránya a Romániába irányuló teljes magyar kivitelben 20 százalék. „Ha a magyar vállalkozók tisztában lennének azzal, hogy mennyire stabil és fejlett pénzügyi kultúrájú ország Románia, a jelenlegi 12 ezer magyar tőkeérdekeltséggel rendelkező cégnél több működne Romániában” – véli az OTP Bank Romania vezérigazgatója. A magyar kormány az Eximbank 500 millió eurós hitelkeretével ösztönzi a romániai befektetéseket.

A földpiaci szabályozás szerint uniós állampolgárok vásárolhatnak földet, de – ellentétben a magyarországival – Romániában jogi személyek is földtulajdonossá válhatnak. Csábító a szabad földpiac – írja a Világgazdaság.

Fotó:123RF

Magyarország és Románia élelmiszer-gazdasága hasonló kihívásokkal néz szembe, hiszen rendkívül kiélezett nemzetközi versenyben, a kiskereskedelmi láncok által meghatározott belpiacon kell működnie, ami csak akkor lehet sikeres, ha a két ország agrárgazdálkodói összefognak – jelentette ki az OTP Bank Romania által szervezett befektetési konferencián Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára. A magyar lisztexport 57 százaléka Romániába megy, a szójadaránál 41, az élő sertésnél és a tejnél 36, a búzánál és az árpánál pedig 25-26 százalékos ez az arány – érzékeltette a román piac fontosságát Feldman.

A magyar kormány az Eximbank 500 millió eurós hitelkeretével is ösztönzi a romániai befektetéseket. A kifejezetten romániai üzletekre igényelhető kölcsönt vevői hitelekre, export-előfinanszírozásra és befektetési hitelre lehet felhasználni.

A 19,8 millió fős román élelmiszerpiacban nagy a potenciál: Románia önellátottsága cukorból 35,4, sertésből 71, zöldségfélékből 92,5, tejből 93,1 százalékos – mondta Feldman. A belső fogyasztás folyamatosan nő, köszönhetően annak, hogy Románia GDP-je az utóbbi években emelkedik – tavaly például az unióban a legmagasabb mértékben, 4,8 százalékkal –, valamint annak, hogy 2015 júliusától minden élelmiszer és alkoholmentes ital áfája 24-ről 9 százalékra csökkent.

Nem véletlen, hogy a román kis- és közepes vállalkozások elsősorban a belföldi piacban gondolkodnak – jelezte előadásában Diósi László, az OTP Bank Romania vezérigazgatója. Szerinte, ha a magyar vállalkozók tisztában lennének azzal, hogy mennyire stabil és fejlett pénzügyi kultúrájú ország Románia, a jelenlegi 12 ezer magyar tőkeérdekeltséggel rendelkező cégnél több működne Romániában. Diósi a román gazdaság fejlődési lehetőségeit is kiemelkedőnek nevezte, szerinte az ország a következő években is stabilan elérheti a 3-4 százalékos GDP-bővülést.

A mezőgazdasági termékek részaránya a Romániába irányuló teljes magyar kivitelben 20 százalék, miközben ez az arány az uniós csatlakozás előtt 10 százaléknál alacsonyabb volt – derült ki Bogár Ferenc, Magyarország bukaresti követsége gazdasági tanácsosának előadásából. A magyar kivitel legnagyobb részét a gabona, a feldolgozott takarmány, a hús és a zöldség-gyümölcs adja, míg a Romániából érkező agrártermékek zöme gabona, olajos mag és élő állat volt.

A román mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket jól jelzi, hogy Románia az egy főre jutó mezőgazdasági területben az első, méretét tekintve pedig a maga 12,7 millió hektárjával a hatodik (8,8 millió hektár szántójával az ötödik) legnagyobb az EU-ban. A román földpiac 2012-ben érte utol árakban a magyart – mondta előadásában Kerezsi Miklós, a Romániában gabonakereskedelemben, takarmányfeldolgozásban és borkereskedelemben is utazó East Group résztulajdonosa. A földpiaci szabályozás szerint uniós állampolgárok vásárolhatnak földet, de – ellentétben a magyarországival – Romániában jogi személyek is földtulajdonossá válhatnak. Igaz ez az olyan társaságokra is, amelyeknek 100 százalékban magyar a tulajdonosuk – tette hozzá.

agrotrend.hu / vg.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook