Szabadkereskedelmi egyezmény: sérül a nemzeti szuverenitás

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményrõl (TTIP) zajló tárgyalásokon készült dokumentumokat hozott nyilvánosságra hétfõn a Greenpeace nemzetközi környezetvédõ szervezet – jelentette a Süddeutsche Zeitung (SZ) címû német lap és két regionális közszolgálati mûsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja. A Greenpeace 240 oldalnyi feljegyzést akart nyilvánosságra hozni. A dokumentumokat megmutatták a munkacsoportnak, amely meggyõzõdött eredetiségükrõl.

Az amerikaiak nagy nyomást gyakorolnak az európai félre

Az SZ, az NDR és a WDR beszámolója szerint az iratok azt mutatják, hogy sok kérdésben jelentõsen eltérnek az álláspontok, és az amerikaiak komoly nyomást gyakorolnak az európai félre. Leginkább azzal fenyegetnek, hogy megakadályozzák az európai autóiparnak nyújtandó exportkönnyítéseket, ha az EU nem vesz át több amerikai mezõgazdasági terméket. A washingtoni vezetés ezzel a törekvéssel támadja a több mint 500 millió uniós állampolgárt a génmódosított élelmiszerektõl védõ közösségi fogyasztóvédelmi szabályokat, hiszen a megelõzésnek az EU-ban alkalmazott alapelvét a kockázatra épülõ amerikai alapelvvel váltaná fel.

Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi uniós szabályok szerint csak olyan élelmiszert lehet forgalomba hozni, amely bizonyítottan nem káros a fogyasztókra és a környezetre, az Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlat átültetése révén akár génmanipulált növényeket is lehetne termeszteni és génmanipulált élelmiszereket is lehetne forgalmazni az EU-ban, amíg nem bizonyosodik be, hogy ártalmasak az egészségre vagy a környezetre.

Sérülhet a nemzeti szuverenitás?

Az EU részérõl a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság szakembereire a széles körben bírált vitarendezési mechanizmus, az úgynevezett ISDS (Investor-State Disputes Settlement) ügyében is nagy nyomás nehezedik. Az amerikai fél ragaszkodik ehhez a választott bíráskodási megoldáshoz, amely a kritikák szerint csorbítaná a nemzeti szuverenitást, mert az állami igazságszolgáltatás helyett egy átláthatatlanul, demokratikus felügyelet nélkül mûködõ „magán-döntõbíróságra” bízná a viták rendezését.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevû egyezményrõl 2013-ban kezdõdtek a tárgyalások. Eddig 13 tárgyalási fordulót tartottak, rendre zárt ajtók mögött. A Greenpeace által szerzett iratanyag az elsõ olyan hiteles dokumentumgyûjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.

A tárgyalás célja a kereskedelem elõtt álló akadályok lebontása, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások áramlása az EU és az Egyesült Államok között. A tervezett megállapodás az eleve viszonylag alacsony vámkorlátok lebontása mellett arról szól, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások elõállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai elõírásokat.

Európa egy része aggódik

A tárgyalások egyelõre nem hoztak áttörést, aminek fõ oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a szerzõdésre, attól tart, hogy megnyitja majd az utat az amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése elõtt. A felek ugyanakkor szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta elõtt megállapodásra jutni, szakértõk szerint azonban erre kevés az esély.

agrotrend.hu / mandiner.hu