Szabadkereskedelmi tárgyalások: a magyar gazdaság érdeke a megfelelő megállapodás

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Föld Barátai Európa, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör budapesti konferenciáján megjegyezte azt is, a magyar kormány arra törekszik, hogy minél szélesebb körben megismertesse az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) tárgyalását; eddig mintegy 80 szervezettel egyeztettek.

A CETA ratifikációs folyamata várhatóan még az idén megkezdődik, a dokumentumot minden uniós tagállamnak parlamenti döntéssel kell jóvá hagynia – mondta. Megjegyezte, hogy a CETA-tárgyalásokon a magyar érdekeket jól képviselték, hozzátette ugyanakkor, hogy a vitarendezés kérdése még vitatott.

A TTIP tárgyalási szakasza akár több évet is igénybe vehet, a magyar parlament azonban hamarosan tárgyalja a megállapodással kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot.

A konferencián Laurens Ankersmit, a környezetvédelmi joggal foglalkozó ClientEarth, uniós kereskedelmi és környezeti szakjogásza azt hangsúlyozta, hogy a befektetői bírósági rendszer nincs összhangban az európai jogrenddel; a döntőbírók például maguk értelmezhetnék az uniós jogszabályt, nem kellene az Európai Bírósághoz fordulniuk jogértelmezéséért.

Paul de Clerck, a Föld Barátai Európa gazdasági igazságosság program koordinátora is a befektetői bírósági rendszer ellen érvelt. Úgy vélte, az veszélyt jelent az EU-tagállamoknak. Nincs arra szükség, hogy nagy cégek képviselői saját klienseikről hozzanak ítéletet, ez nem demokratikus megoldás és nem egyeztethető össze az európai joggal, a függetlenség nem biztosított – mutatott rá.

Kiss Csaba, a Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy TTIP-ről az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatósága honlapján lehet információkat találni, illetve az amerikai fél is közöl adatokat a tárgyalásokról a kereskedelmi főképviselő honlapján. Ennek ellenére úgy vélte, hogy csak egy szűk kör férhet hozzá az információkhoz.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója a konferencia zárszavában azt mondta, hogy a globális nagytőke lobbistái Brüsszelt már régóta maguk alá gyűrték. Ugyanakkor szerinte kérdés, hogy akarunk-e még erősebbek lenni, még nagyobb forgalmat a két kontinens között, és még inkább lejjebb nyomni a harmadik világot. Bízott benne, hogy lesznek olyan bátor kormányok, amelyek az Európai Bírósághoz fordulnak a vitarendezési fórum európai jognak való megfelelése kérdésében.

A konferenciát követően kiadott közleményben a Magyar Természetvédők Szövetség kiemelte: veszélybe sodorhatják a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság terén az elmúlt években elért vívmányokat az EU és az Egyesült Államok között (TTIP), valamint az EU és Kanada között készülő szabadkereskedelmi egyezmények (CETA).

A konferenciát szervezők szerint a multinacionális vállalatok túlzott hatalmát sikerrel lehetne korlátozni, ha a kormány az ügyben az Európai Bírósághoz fordulna. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés elfogadja a témával foglalkozó határozattervezetet és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatokat – írta közleményében az természetvédelmi szövetség.

agrotrend.hu / MTI