Szerbia elvesztése a legfájóbb, és a tiltást bevezető exportpartnereink köre egyre bővül

Nagy érvágást jelent a hazai sertéságazatnak, hogy Szerbia lezárta határait a magyar állatok előtt, ez idáig ugyanis minden tizedik sertés a déli szomszédunkon keresztül hagyta el az országot. Bár a tiltást bevezető exportpartnereink köre egyre bővül, reménykeltő hír, hogy Szingapúr lehet az első állam, amely országos helyett csupán az érintett régióra szűkítené a korlátozást – írja a Magyar Idők.

Újabb két Európai Unión kívüli ország döntött arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus magyarországi megjelenése miatt nem fogadja a hazai sertéshús- és élőállat-szállítmányokat. Szerbia, Szingapúr, Tajvan, Japán és Dél-Korea után Belarusz és Dél-Afrika is lezárta határait a magyar sertésáruk előtt.

Az importtilalom alá eső termékek köre igen széles,

az élő állattól a vaddisznótrófeákig terjed és Magyarország egész területére vonatkozik.

Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a fent említett országok közül Szerbia elvesztését nevezte a legfájóbbnak. Déli szomszédunk az elsők között zárta le határait a magyar sertések elől, az átmenő forgalom is tilos az utolsó kitöréstől számított két évig.

– Szerbia nem Magyarország ellen hozott intézkedést, minden állam, ahol a vírus kitör, automatikusan tiltólistára kerül – hívta fel a figyelmet az elnök. A lépés nagyon kellemetlenül érinti a hazai ágazati szereplőket, hiszen

minden tizedik sertés Szerbián keresztül hagyta el az országot. Ezek az állatok a jövőben a belföldi piacot terhelik majd.

Bár ma még minden érintett partnerünk az egész országra kiterjedő exporttilalmat vezetett be, már folynak a tárgyalások arról, hogy a korlátozás csak az érintett régióra vonatkozzon.

fotó:Pixabay

Japánnal majdnem egy éve arról egyeztetnek a szakemberek, hogy a megbetegedés megjelenését követően ne az egész országra vonatkozzon a tiltás. Kiss György szerint az ázsiai partnereink közül Szingapúr lehet az első, ahová a fertőzött területeket kivéve újraindulhatnak a szállítmányok. Az Európai Unión belül egyébként ez jó ideje így van.

– Arról kell meggyőznünk a belpiaci fogyasztókat és a külföldi partnereinket is, hogy az uniós előírásokat betartva olyan garanciákat tudunk biztosítani – akár egyedi nyomon követéssel –, amellyel garantálni tudjuk az állatok, illetve a húsáruk mentességét

– emelte ki a szakember. Majd hozzátette: ha ez így lesz, akkor az ASP okozta gazdasági károk is elviselhetőbbek lesznek.

fotó:Pixabay

Nem érte váratlanul a hazai ágazati szereplőket a Nébih múlt heti bejelentése, miszerint afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében. A sertéstartók már jó ideje igyekeztek felkészülni erre az eshetőségre.

A legkisebb, háztáji méretű gazdaságokat kivéve minden telep maximálisan megfelel a higiéniai előírásoknak, a létesítményeket kettős kerítés védi, így

Kiss György szerint

gyakorlatilag kizárt, hogy az állatok kapcsolatba kerüljenek az ASP vírussal.

A veszélyeztetett területen lévő törpegazdaságokban is folyik a védekezés, az állatokat igyekeznek zárt térben nevelni, a vaddisznók látogatását pedig különböző drótokkal, villanykerítésekkel próbálják megelőzni. Ugyanakkor nem csak a két állat közvetlen érintkezését kell elkerülni, mivel a vírust közvetett módon, például egy vaddisznó által megrágott zöld levéllel is elkaphatja egy jószág.

Ezért is fontos, hogy a higiéniai szabályokat a személyzet is betartsa. Erre mindenhol igyekeznek nagy figyelmet fordítani, hiszen ha egy telepre bekerül a vírus, az egész állományt le kell ölni. A szakemberek szerint az intézkedéseknek köszönhetően szinte garantálható, hogy a hazai sertésállomány jó részét nem érinti majd a kór, a környező országok példája is azt mutatja, hogy a haszonállatok 95 százaléka nem fertőződött meg.

agrotrend.hu / magyaridok.hu