Agrárpiac

Piac

Szimbiózis az USA-ban – külföldi munkavállalók a mezőgazdaságban

Nyugat-Európában a migrációs válság, illetve a főleg Közép-Kelet Európából érkező munkaerő beáramlás kérdéseket vetett fel. Járható megoldást egyelőre nem látunk, sőt a Britek a napokban döntenek arról, hogy egyáltalán akarják-e, hogy az EU-ban maradjanak. Nem is szeretnénk állást foglalni se pro, se kontra ezekben a témákban, azt viszont szeretnénk bemutatni, hogyan működik az USA-ban egy jól átgondolt, minden fél számára előnyös és tömegével megvalósuló munkaerő beáramlás.

Problémák persze akadnak az Újvilágban is: Amerikában a „tipikus migráns munkás” évtizedeken át Mexikóból érkezett és a kontinens déli részén kezdve az aratást követte a munkát államról-államra északi irányba. Manapság azonban egyre kevesebb az ilyen típusú munkaerő és a gazdálkodók, akik az olcsó külföldi munkaerőre hagyatkoznak, egyre nagyobb munkaerő-hiánnyal küzdenek.

Míg az 1990-es évek derekán a mezőgazdasági foglalkoztatottak közül 14% külföldről érkezett, mára ez az érték alig 5%. Még drasztikusabb a csökkenés, ha a kifejezetten a nyári munkákra, ideiglenesen az országba érkező munkavállalókat nézzük: 1998-ban 55%-uk külföldi volt, ma csak 20%. A visszaesést némileg kompenzálja az a tény, hogy a kilencvenes évek munkásai közül sokan az USA-ban maradtak, letelepedtek, családot alapítottak és így ők ugyan még mindig ugyanazt a munkát végzik, de nem számítanak ingázó munkaerőnek.

A csökkenés tehát számottevő, azonban a külföldről legálisan beáramló munkaerő még így is milliós nagyságrendet tesz ki az új kontinensen és fontos, pozitív tényezője az USA gazdaságának. Mindkét fél számára előnyös ez a fajta munkavállalás: az amerikai gazdálkodók viszonylag olcsó, szorgalmas munkaerőt kapnak idény és farm munkáikhoz, a főleg mexikói dolgozók pedig magasabb bért és életszínvonalat az otthoni lehetőségekhez képest.

A rendszer jól szabályozott: meg van határozva, hogy mennyi minimálbért szükséges fizetni egy külföldi munkásnak, be kell jelenteni a hatóságokhoz a munkavégzés pontos helyét, idejét. A külföldi munkavállaló részéről pedig makulátlan magatartást várnak el a hatóságok. A rendszer nemcsak emiatt, hanem egy egyszerű tény miatt is működik: a mexikóiak olyan munkát végeznek el olcsóbban és nagyobb motivációval, amit az amerikaiak nem szívesen és még drágábban is „vállalnának be”.

Összefoglalva az előző 20 év eseményeit láthatjuk, hogy Amerika képes volt rendezni a beáramló külföldi munkaerő helyzetét, integrálta a dolgozni vágyókat a társadalomba, értékes „USA polgárokká” alakítva őket. Ugyan két évtized alatt jelentősen csökkent a külföldi munkások száma, azonban a mai napig fontos tényezője a nyári mexikói idénymunka a farmok sikerességének.

agrotrend.hu / Németh Edina Zsuzsa

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés