Újabb intézkedéseket sürgetnek a V4 agrárkamarái a tej- és sertéságazat megsegítésére

A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának (AKÈR) képviselői találkoztak a Visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak 61. ülésén a csehországi Czajowicében 2016. június 9-10- én.

A Visegrádi Együttműködés agrárkamaráinak képviselői szerint a tejtermelők és a sertéstenyésztők helyzete továbbra is rendkívül nehéz, a piaci krízis enyhülésének alig, vagy egyáltalán nem mutatkoznak jelei. A sertéshúsárak – az utóbbi időben tapasztalt kismértékű emelkedés ellenére – továbbra is jelentősen elmaradnak a tavalyitól. Az előrejelzések alapján az uniós tejtermelés gyors bővülése, az orosz embargó, illetve a kínai piac szűkülése miatt a tej termelői ára továbbra is alacsony marad. A Visegrádi Országok helyzetét tovább nehezíti a tej- és a tejtermékek tömeges beáramlása Nyugat-Európából Közép- és Kelet-Európába, ami az árak intenzívebb csökkenését idézi elő.

A Visegrádi Országok agrárkamarái úgy vélik: annak ellenére, hogy a tej- és a sertéspiacon tapasztalható problémákért jórészt az európai politika felelős, az Európai Unió nem talált megoldást a helyzet rendezésére, és ez a közép- és kelet-európai uniós tagállamok termelőit sújtja leginkább. A tanácskozás résztvevői megfogalmazták azon javaslataikat az Európai Bizottság felé, amelyek haladéktalan végrehajtása részben ellentételezné a termelőket ért károkat. A Visegrádi Országok agrárkamarái szorgalmazzák egy újabb, legalább egymilliárd eurós, a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásból biztosított pénzügyi csomag kidolgozást úgy, hogy az a legnagyobb árzuhanást elszenvedő tagországokat részesítse előnyben.

A kamarák vezetői felszólították az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az orosz embargó feloldása érdekében. Javasolják emellett az intervenciós árak emelését a sovány tejpor esetében 10, a vajnál pedig 25 százalékkal. A kamarák képviselői szerint indokolt lenne a termeléstől függő önkéntes támogatási keret küszöbértékének növelése legalább a KAP I. pillérének 20 százalékára, illetve a tejtermékek és sertéshús exportjának ösztönzése az export-visszatérítések bevezetésével.

A Visegrádi Országok agrárkamarái szorgalmazzák egy közös uniós szabályozási keret kidolgozását az élelmiszerellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kezelésére. Úgy látják ugyanis, hogy a kiskereskedők hajlamosak visszaélni jelentős piaci erejükkel, és előnyben részesítik az anyaországból származó árukat, ezzel sokszor kiszorítva a helyi termékeket.

A tanácskozáson szó esett a gabonafélék és az olajos magvak piacának várható alakulásáról is. A kamarák arra a megállapításra jutottak, hogy a Visegrádi Országokban nem várhatók az elmúlt öt év átlagához képest magasabb hozamok, és az esetlegesen magasabb árak sem tudják majd ellensúlyozni a tej- és a sertéságazat veszteségeit.

Az egyeztetésen egyetértettek abban, hogy a megreformált KAP követelményeiben végbement jelentős változások miatt a gazdák támogatásai egyes esetekben több mint fél évet késtek a korábban szokásos gyakorlathoz képest. Az egyes nemzeti mezőgazdasági minisztériumoknak és azok kifizető ügynökségeiknek ezért vagy hatékonyabban kell kezelniük a helyzetet 2017-ben, vagy törekedniük kell a szabályok módosítására európai szinten. A találkozó résztvevői leszögezték: a KAP egyszerűsítése kulcsfontosságú, ezért a hangsúlyt a gazdák adminisztratív terheinek csökkentésére kell helyezni.

agrotrend.hu / NAK